Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
106 wurf az igazgatót is kötelezte a tanításra — és százliatvannégy tanulóval október 25-én végtére megnyílt. A gymnasiumban, egy-két kivétellel, csak az egri szülők gyermekei és az érseki finevelő-intézet növendékei maradtak; a vidéki szülők vagyonosabb része, melyet a gymnasium jó nevén kívül semmi más ok nem kötött Egerhez, máshova fordúlt, a hol gyermekeire nem várt az intézet változtatásának szüksége; mert, hogy a kormány az új érsek tiltakozása után csak a négy osztályú kisgymnasiuin megnyitását rendelte el, attól lehetett tartani, hogy Egernek majd csak akkor lesz teljes gymnasiuma, ha, a mint a zirczi apát nyilatkozott, a cistercita rend anyagi helyzete a négy felső osztály felállításának és fentartásának terheit megbírja. Ehhez azonban évek kellettek még, s addig nem csak a város, hanem az érseki seminarium és finevelő- intézet érdekei is sokat szenvedtek volna; azért az új érsek, a ki tiltakozásával csak azt akarta elérni, hogy a philosophiai osztályok, gymnasiumi osztályokká átszervezve is, alapítványaikkal együtt az egyházmegye kezében maradjanak, most, hogy a cisterciták csak a négy alsó osztályt nyithatván meg, az Y. és VI. híján a VII. és VIII-ik osztály sem lett volna megnyitható, úgy a városbeli szülők, mint seminariuma és finevelő intézete érdekében, mind a négy felső osztályt ő maga nyitotta meg s egyúttal minden követ megmozdított, hogy az érseki jogakadémia feloszlatását bármily nagy áldozat árán is megakadályozza. A lyceumi tanárok mind a négy osztály tanszékeinek betöltésére kész örömest vállalkoztak, mert az új érsek buzgósága és áldozatkészsége, úgy hitték, rá fogja bírni a kormányt, hogy intézetüknek a nyilvánosság jogát megadja, s ezzel az „érseki felső gymnasium“ jövője végleg biztosítva lesz, Még erősebb lett e hitök, mikor november hóban arról értesültek, hogy az új érsek a jogakadémia ügyében nem sikertelenül járt a kormánynál, mert felhatalmazást nyert, hogy az állami jogakadémiák módjára újjászervezheti. Csakhogy az újjászervezés követelményei oly nagyok voltak, hogy az érsekség és a főkáptalan erőforrásait egymagokban is könnyen kimeríthették; azért az új érsek, még mielőtt székét elfoglalta, már arra gondolt, hogy vehetné fel a zirczi apáttal megkezdett egyezkedésnek októberben elejtett fonalát. Jónak látta tehát, hogy mindjárt székfoglalása ünnepén, melyre a zirczi apátot Kovács Pál kerületi felügyelővel együtt meghívta, szóba hozza, hogy a jogakadémia újra szervezésének nehézségei miatt nagyobb áldozatokra is kész, ha a cistercita rend a teljes gymnasium terhét még azon évben elvállalja. A zirczi apát most is kész volt az egyezkedésre, de nem akart belekezdeni addig, míg rendjének ebbeli nézetét a szeptemberi káptalani gyűlésen meg nem tudakolja. Mivel azonban a kérdés sokkal égetőbb volt, mint hogy addig függőben maradhatott volna, az érsek sürgetésére ápril végén már
