Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
102 elég lenne négy osztályú algymnasium, vagy talán a gymnasiumnak négy, három avagy két osztályú reáliskolává alakítása lenne czélszerű. Felhívta egyszersmind, hogy, ha tizenkét tanárral ellátandó teljes gymnasium felállítását látja szükségesnek, a zirczi apáttal eleve értekezvén, fejtse ki nézetét, hogy a cistercita rend elbírja-e viselni a teljes gymnasium ellátásának tetemes költségeit, vagy, ha nem bírná, van-e alapos remény arra, hogy, ha Eger, mint a melynek legelső sorban áll érdekében a gymnasium ügye, valamint az egri gymnasium vidékének tehetősb lakosai segedelemnyújtásra felszólíttatnának, a megszavazandó segélyezésből, az adakozásokból és alapítványokból befolyhat-e annyi jövedelem, a mennyi a cistercita rend áldozatával együtt, a teljes gymnasium szükségeit biztosan fedezni fogja. Rezutsek hamar elkészült a kívánt adatok összeállításával. Ezek alapján könnyű volt meggyőzően kimutatni, hogy Eger városának, mint a kettős megye és a nagy kiterjedésű érsekség székhelyének s míveltségi központjának, hova messze vidékekről is — a mi az akkori közlekedési viszonyok közt nem kis jelentőségű körülmény volt — minden időben sok szülő küldötte gyermekét, legelső sorban szükséges a teljes gymnasium; nehezebb volt azonban a kifejlesztéshez szükséges eszközök forrásairól biztosítást nyújtania. A zirczi apátnak áldozatkészségéről biztos volt ugyan, de tőle, miután a székesfehérvári gymnasiam átalakítását már magára vállalta s Pécsett is hasonló kérdés megoldása várt még rá, nem lehetett kívánni, hogy mikor a lezajlott háborús két esztendő rendjének anyagi erejét nagyban megingatta, tagjainak számát pedig megapasztotta, három teljes gymnasiumnak egyidejű kifejlesztésével és átszervezésével lehetetlenre vállalkozzék. A városhoz és a vidék birtokosságához intézhető felhívás nem biztatott sikerrel, mert a város sokkal szegényebb volt, minsem tőle, ha lett volna is rá hajlandósága, valami számbavehető segély telt volna, a birtokosság meg azt tartotta, hogy az iskolák ápolása kizárólag az egyházra tartozik. E szerint az egri gymnasium kifejlesztése a zirczi apát jóakarata mellett egyedül attól függött, vájjon az érsekség és a főkáptalan beleegyeznek-e abba, hogy az ő philosophiai két osztályuk a cistercita rend gymnasiumával egyesíttessék, és mindaddig, míg a cistercita rend a teljes gymnasium fentartásának összes terheit meg nem bírja, hajlandók lesznek-e a szükséges segély megadására. A főkáptalani helyettes, csakhogy a teljes gymnasium Eger számára mennél hamarabb biztosítva legyen, a szükséges segélyt feltételesen — mert a végleges döntés a kinevezendő érsek joga volt — az érsekség részéről is megígérte. Ebben az értelemben tette meg aztán Rezutsek a kívánt jelentést, s most már csak az osztrák közoktatásügyi minister határozatára volt szükség, hogy a zirczi apát meg az érsekség és a főkáptalan között az egyezkedés megkezdődhessék.
