Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
103 Madarassy örömmel vette a jelentést tudomásul és „mert nemcsak méltányos — úgymond — hanem szükséges is, hogy Egernek, mivel jogakadémiája úgy is aligha menthető meg, legalább teljes gymnasiuma mennél hamarabb meg legyen“, a lehető legkedvezőbb véleményt terjesztette föl a minísteriumhoz. Ez volt utolsó hivatalos ténykedése az egri gymnasiumra nézve, mert a császári biztos a tanodafelügyelőségek kerületeit az osztrák tanügyi kormány februári rendeleté folytán a katonai kerületekhez szabta, a polgári kerületi felügyelőket pedig a polgári ügyek vitelével megbízott ministeri biztosok mellé segédekül osztotta be; ekkor az egri gymnasium a pestbudai katonai kerület ministeri biztosának, Koller Ferencznek, felügyelete alá került (márcz. 12.). Madarassy július végéig, mikor a nagyváradi katonai kerület összes katholikus iskoláinak felügyelőjévé lett, Egerben maradt és gyakran belátogatott az előadásokra s a vizsgálatokat is meghallgatta, nem megbízásból, hanem hogy az iskolai ügyekkel megismerkedjék s az átmeneti intézkedéseknek tanújok legyen. Egerben az átmeneti intézkedések végrehajtása május elején kezdődött s egyelőre annyiból állott, hogy, a mennyiben tankönyvek nélkül két hónap alatt lehetséges volt, az osztálytanárok, a III. osztálytól kezdve, tanítványaikat a görög olvasásra és írásra tanították és latin nyelvi ösmereteik alapján a nyelvtan legelemibb részeivel megismertették, aztán hogy a földrajz és a történelem tanítását a szükség szerint egybefoglalták és, végül, hogy a két hitszónok egyike, heti két órában, a német nyelv tanítását valamennyi osztályban megkezdette, s ezzel az elsőlépés a szakrendszer felé is megtörtént; egyébiránt, még a hónapvégi vizsgálatok tekintetében is, a régi rend- és módszer egész a tanév végéig (július 31.) megmaradt. Az osztrák-tanügyi kormány úgy számított, hogy a középiskolák szervezetének átalakítása egy év alatt, mint Ausztriában, Magyarországon is végre lesz hajtható, azért május hóban elrendelte, hogy a következő iskolai év (1850/1), hat heti szünet után, szeptember 15-én országszerte megnyittassék. Azonban az átalakítás, mely nálunk, mivel a szerencsétlen végű háború után mindenünket elvesztettük, mind anyagi, mind szellemi tőkében sokkal nagyobb szaporúlatot kívánt, mint Ausztriában, annyi akadályba ütközött, hogy az új tanév megnyitását egy egész hónappal el kellett használni. Ez az idő is nagyon rövid volt még az akadályok elhárítására, és sok helyt, hol a nyolez osztályú nagy gymnasium megnyitását várták, csak a négy osztályú kis gymnasium nyílhatott meg. Egerben is ez történt. Madarasy pártoló felterjesztésére elég korán leérkezett ugyan a miniszteri engedély, hogy a philosophiai osztályok a gymnasiummal egybeolvaszthatok, de a főkáptalani helyettes, Roskovényi Ágoston,
