Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894

Tartalomjegyzék

101 Sára vonatkozó javaslatuk kidolgozása.*) Mert az osztrák közoktatás- ügyi kormány úgy Litte, hogy gymnasiumaink és jogakadémiáink száma aránylag igen nagy és nagyrésze úgy is csak „az országos izgatásokban való ügyesség“ fejlesztésére szolgál; azért, hogy a tanítás új rendszerét, mely az osztrák intézetekben ez évre már általánossá lett, a következő évre Magyarországon is életbe léptethesse, legelső feladata volt, hogy a polgári kerületek ideiglenes tanoda-felügyelőinek javaslata szerint a gymnasiumok egy részét megszűntesse, vagy alsóbb műtanodává — reáliskola — alakítsa, más részét pedig négy osztályú algymnasiummá szállítsa le, vagy, főkép a hol a jogakadémia eltör­lését jónak látta, a philosophiai két osztály hozzáadásával nyolcz osztályú teljes gymnasiummá emelje. A jogi tanfolyamot, teljessé téve és az osztrák jog tanszékével bővítve, csak ott szándékozott megtar­tani, a hol felső theologiai intézet már van s a philosophiai szak egye­temi terv szerint lesz rendezhető.2) Egernek megvolt felsőbb theologiai intézete és a kibővítendő jogakadémia mellett a philosophiai szak egyetemszerü berendezése sem ütközött volna legyőzhetetlen akadályokba; de nem volt érseke, a ki tekintélyét és áldozatkészségét latba vethette volna székhelye és a nemzeti műveltség előmozdítására. Pyrker, ha nagy terveit a kicsinyes gyűlölködés meg nem hiúsítja, s e miatti keservében el nem kedvet- lenedik, talán él még ekkor és Eszterházy püspök hatalmas lyceumát bizonyára azzá teszi, a minek szánva volt, vidéki egyetemmé; de ő még 1847. végén meghalt, utódja pedig, Lonovics József, a kit V. Ferdinand király 1848-ban az első vallásügyi minister ellenjegyzésével nevezett ki, székét el sem foglalhatta. Nem volt tehát a ki az iskolai ügyek rendezésének mindjárt kezdetén közbe vethette volna magát Eger érdekében; mikor pedig az új érsek, Bartakovics Béla, közbe­lépett, az épen száztíz év előtt (1741.) törvénybe czikkelyezett érseki jogakadémia már a legnagyobb áldozatok árán sem volt megmenthető. Sőt még a gymnasium ügye is veszedelemben forgott. Madarassy felügyelő már 1850. január 18-án felszólította Rezu- tsek igazgatót, hogy tegyen kimerítő jelentést az egri gymnasium va­gyoni alapjáról és alapítványairól, valamint arról is, hogy a tanúlók többsége a legutóbbi tíz év alatt tudományos pályára készült-e, vagy az alsóbb osztályokból iparűző foglalkozásra ment át, s ez alapon adjon megokolt véleményt, vájjon az egri gymnasium vidékén a lakosság polgári állása, míveltségi foka és rendes foglalkozása olyan-e, hogy Egerben nyolcz osztályú teljes gymnasium felállítása szükséges, vagy ‘) „Magyarhoni koronaországban az oktatási ügy ideiglenes létszeresítésének alap­jai.“ 12. §. 2) U. az. 13. §.

Next

/
Thumbnails
Contents