Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

Áron véleménye szerint az „Igaz papság tüköré“-t előadták: Gyu- lai Pál szerint pedig: ha előadták, csak az iskolában adták elő. Kiadója Huszár Gál csak olvasásra szánta. A darabok hangján nem ütközünk meg, ha meggondoljuk, hogy az a hitújítás korának hangja, mely nálunk (leginkább a protestáns és unitárius felekeze- tek közt), bár nyugati szomszédainkat követi, nem nyilatkozott a legdurvábban.

Karádi Pál Névtelenjének „Balassy Menyhért árúltatásá“-t (15(59), ez ügyesen jellemző dialogizált satirát, nem a vándorszínészek, mert ilyenek nem is voltak, hanem legföljebb valamelyik unitárius kollégium növendékei adhatták elő. A mű 1564-ben készülhetett. Kiadója Karádi Pál nyomtatásban akarja ismertetni, hogy mindenek látván példát vegyenek ebből az árúitatásnak eltávoztatására.“1)

A Névtelen „Disputatio Debrecinensis"-óben (1569) az 1567. dec. 4-én tartott debreceni vallási vitatkozás van drámába öntve. Sztáray műve után, „Az igaz papság tűköre“ nyomán, készült tra- vestia. (Jakab Elek fölfedzése, megjelent a Koszorúban 1879. II.) Ezen, úgynevezett „Válaszúti comédiát,“ a kis Válaszúton kollégium nem lévén, bizonyosan máshonnan jött tanulók adták elő.

Szegedi Lőrinc protestáns jellemű, de már nem polemikus „Theophaniája“ (Debrecen, 1575) német származású latin műnek szabad fordítása. Mysterium-dráma-féle darab. Nem bizonyos, hogy előadták. A szerző is előszavában csak olvasásra szánta. „Föltéve, hogy előadták a Teophaniát, ez is csak annyit bizonyít, hogy protestáns iskolánkban oly gyéren született az előadni való dráma, hogy egy-egy alkalmatosságra már idegen forráshoz kellett nyúlni. Ha divatban van az iskolás színjáték protestáns iskoláinkban, — bizonyára nem kell idegen tárgyat átdolgozniok protestáns Íróinknak, hanem Írtak volna actualisbecsű dolgokat a Sztárai színművei és a Válaszuti komoedia mintájára.2)

Felvinczynek 1693-ban megjelent Komiko-tragoediája „négy szakaszból álló rész szerint víg, rész szerint szomorú história," a moralitások régibb magyar szövegét tartotta fenn. Tartalma: I. A jóságos cselekedetekről, és vétekről. II. A fényes gazdag és szegény Lázárról. III. A hires lator katonáról és IV. A kegyetlen tiszttartóról szól. A szereplők személyesített alakok. Erkölcsi eszméje, hogy a bűntettnek nyomában jár a büntetés. E mű nem le') A XVI. században, a török hatalma tetőpontjának idejében, nálunk a lovagi rablóvilág virágában volt. A higtóriás énekek e lovagok vitézségét, magasztalják, a feddö költészet (Tinódi) pedig romlottságukat (mindenféle árulás, hitszegés, erőszak és nyomor) ostorozza. Komédiánk főhőse korának igazi typusa : vitéz, de jellemtelen ember. — ■) Bayer J.: A nemzeti játékszin tört. I. 34 1.

5