Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

28

végzi. E darab úgy látszik rövidített eredetije azon XV. századbeli cimtelen bártfai darabnak, melynek emlékét csak egy szinlapszerű feljegyzés tartotta fenn, s melynek meséjét Ábel .lenő a képzeletből szépen kikerekítette. Rövidített eredetinek a személyek kevesebb száma miatt tartom; egyébként a személyek a bártfai névtelen alakjaival azonosak. l)

A IV. darab Mária Magdolnáról szól. Ebben az angyalok énekelnek. A széken ülő, majd táncoló Luciferrel és más hat ördöggel kilenc lélek vitázik. A vénasszony (boszorkány V) Magdolnával és szolgálójával párbeszédet folytat, Rubinus pedig énekel.

Az V. Cimtelen darab, mint a többi is, az angyal énekével kezdődik, ezen angyal a befejezésben rendesen levonja a tanulságot. Személyek még: Pilatus, 1 —8-ik katona, Kaifás, az éneklő zsinagóga, Kaifással vitázó három főzsidó, Heródes, centurio. Menet a szent sirhoz. Az éneklő angyal karddal a katonákra csap, kik elesnek; majd fölkelnek és Pilátushoz futnak. További személyek : a feltámadó Úr Jézus, Annás, Ádám és Éva.

Mysteriumra vonatkozó feljegyzéseket Bártfához hasonlóan Selmec, Kürmüc és Beszterczebánya jegyzőkönyveiben is találunk.

A német nyelvű mysterium-drámának hazánkban való széles elterjedése mellett lehetetlen, hogy mi a magyar mysterium-drámá- nak teljes hijjával lettünk volna.

Lyturgiai mysteriumunk volt, a vallással együtt nyugatról kaptuk. Mysterium-drámánk létezését a fönntebb vázolt nyomokból következtetjük. Népmysteriumaink is voltak, mint a népnél élő s már pusztuló hagyományaink bizonyítják. E hagyományok már csak pásztori tréfák ; bennük a komoly alakok, mint József, Mária, Heródes stb. elsilúnyodtak. „Nem csoda, hogy a pásztorok jelenetét annyira kedvelte és kiképezte a nép: legközelebb volt felfogásához, életéhez, s míg egyfelől önmagát látta benne megdicsőítve, addig másfelől legalkalmasabbnak találta arra, hogy ide szőjje be tréfáit és élceit,“2) melyek többnyire később fejlődött, ujabbkori hozzáadások. Népmysteriumunk a csekély jelentőségű karácsom betlehemjárásban 3), a hármas királyok4) vizkereszti csillaghordozásában; Miklós napi Mikulás-járásban; Luca napján dívó kotlásban (tán a Luca-széke is babonával kevert ilyféle hagyomány?) és az aprószentek napján szokásos vesszőzésben, melyet azelőtt val') A bártfai eredetijének azért is mondhatom, mert a kézirat, tudós Mihalek Manó könyvtárnok úr állítása szerint szintén a felső vidékről, tán Lőcséről, vagy épen Bártfáról került az egri érsekmegyei könyvtárba. — 3) Arany László és Gyulai Pál: Magyar Népkölt. Gyűjt. I. 530. 1. — ’) U. o. I. 3—127. 1. (15 db.) — *) U. o. (2 db.) 128—134 1.; a Nyelvőrben és egyebütt.