Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1891

Tartalomjegyzék

lásos cselekménynek tartottak, tengeti kiveszésnek indult életét. Ezek a mi elfelejtett népmysteriumunknak sovány, rendesen verses töredékei, melyekről Ábel Jenő azt állítja, „hogy az egymáshoz közelebb fekvő helységekben . . . dívó mysteriumok . . . egy közös példányból eredtek, melynek szerzője a legtöbb esetben valami tudákos kántor, vagy iskolamester lehetett.“‘)

Igaz, hogy karácsom és vizkereszti népmysteriumainkon a deákos műveltségű emberek keze nyoma meglátszik, de ez éppenséggel nem bizonyítja azoknak csak a múlt századból és a helység litteratus embereitől, a kántortól, lelkész- és jegyzőtől való eredetét. A latinos századok hagyománya ily föltevésekre nem szorul ; az ujabbkori vonások és tótos nevek pedig beléjük kerültek, mert ezek is, mint minden néphagyomány, az idők folyamában alakultak és mert egyes megmagyarosodott tót faluk saját megszokottabb pásztori neveiket vitték beléjölc. A nép mysteriumok az egész országban elvoltak terjedve, összeforrtak a nemzettel, melyből még a reformatio sem irthatta ki.5)

Voltak tehát mysterium-drámáink és ezekből fejlődő népmys- teriumunk. Zavart politikai viszonyaink között oly széles terjedelmű nem lehetett, mint volt a németeknél, de hogy a myst. dráma nálunk fejlődött és még a múlt században is ismeretes volt, végre bizonyítja nyomtatásban, bár elkésve, megjelent azon mysteriumunk, melyet Juhász Máté minorita „ájtatos versei“ közt 1761-ben tett közzé. Krisztus szenvedését tárgyazó művét szerzője előadásra is szánta, előszavában ugyanis ezeket olvassuk:

„E jelenvaló nap, a kik itten vagytok,

Nagy szép sokasággal látjuk csoportoztok,

S talán ezen napra azért fáradtatok,

Hogy példákban Krisztus halálát lássátok“.

A XVI. században a mysterium helyét már jórészt a külön- iiányban fejlődő iskola-dráma és világi dráma kezdi elfoglalni. Mind az iskolai, mind a világi irányban ott találjuk a Terentius olvasásának segítségével megalakult moralitást, mely, minthogy a mysterium vallás-erkölcsi célját szolgálta, érthető módon jobban is virágzott az iskola-drámák terén, mint a világi színpadon.

A moralitás allegóriái előadás valamely költött, vagy hagyományos cselekmény keretében, melynek szereplői személyesített fogalmak, pl. Erény, Bűn, Hit stb. Ha a képek a szentirásból vannak véve, akkor a moralitás egyezik a mysteriummal. A myst. drámával egy időben fejlődő miraculumok a szentek életéből vett *)

*) Abel Jenő: Színügy Bártlan. Századok. 1884. 80. 1. — 2) L. Bodnár

Zs. A magy. írod. tört. I. k. II. fűz. 105- 108. 1.