Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1890
Tartalomjegyzék
38 Nf. és Kf-ben: „Harap, hever a’ nyáj a’ Pásztor nézgéli Közöttök forogván napját vígan éli“ . . . fl-ben: Harap, játszik a’ nyáj napját vígan éli Körötte forogván a’ Pásztor nézgéli“ . . . ß-ben: Játszik, hever a’ nyáj és egymást nézgéli Pásztor és ebek köztt napját bátran éli“ .... Nf. és Kf-ben: „Told bellyeb’ sípodat . . . .“ /?. és ß-ben: „Fald bellyebb sípodat . . .“ Egyebekben kéziratok és szövegek egyeznek egymással. Mindegyik kiadásból hiányzik három költemény. Cimök: „Négy Egri Nimpháknak Sememilla, Tiratilla, Enchares, Amallares, kerti mulatsága“ ; „Phyllis panaszai Demophoon ellen“; „Demophoon felelete.“ E költeményeket én Faludi Ferenc alkotásainak tartom a következő okokból: 1.) Az elsőt tekintve, az írás, bár csak itt-ott húz azon Íráshoz, mely kétségkívül a Faludié (Faludi Francisci collectio miscellanea poemattim stb. Cod. sec. XVIII autogr. föl. 37. 699 Quart, a nemzeti muz. kézirataiból) 4, 5, 10. lapokon: de a versekéhez húzó vonásra itt-ott mégis akadunk. Fontosabb 2.) hogy ugyanazon kézirat 31. levelén különböző növények magyarázatával találkozunk; ami arra mutat, hogy Faludi szeretett a növényekkel, mint allegorikus képekkel, foglalkozni. 3.) A nálam levő mind a három kéziratban s mind a kiadásokban van Faludinak olyan költeménye, melyben a különböző növényeket, a „Tündér-Kertben,“ megeleveníti egy álomképben. 4.) Nyelv, gondolatmenet, versforma, dialogikus berendezés annyira húz az ő versformáihoz, hogy mástól utánzottaknak nem tarthatom. 5.) Ily tartalmú s irányú költeményekkel nem találkoztam e kori költőinknek eddig megjelent kiadásaiban. Az egyetlen Orczy az, ki szóba jöhetne. Irt ugyanis ő „Mátra hegyei között mulatozó Nympháknak éneke“ címen egy költeményt; de ez egész más jellemű. Barkóczy egri püspököt, majd esztergomi érseket tiszteli vele; s tartalmában mig egyrészről a vig szüreti életet festi, más részt a papi életnek csendes munkásságában boldogító hatalmát tárja fel. Egyébként is, Orczy egész más jellemű költő: a magyar társadalmi életet vetvén költeményei nagy részének hátteréül, tiszta ethikai világban mozog bennök. A két utóbbi más szinti, elevenebb feketeségü téntával írott; de 1.) a „Kisztő és Felelő Énekhez“ hasonló berendezésűk, a könnyű verskezelés, a nyelWel könnyen bánás, a szelíd ethikai alapú tartalom Faludira, mint szerzőjükre, utalnak. Az a gyengéd szemérmességű szerelem nyilatkozik bennök elegikus módon, mely kifejezésre juthatott a papköltő lantján, ki morális írásaiban a belső világot, minden irányú megnyilatkozásában, tiszta ethikai alapra törekedett fektetni. 2.) Közmondásos kifejezésekkel, bár szórványosan, ép’ úgy találko
