Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1890

Tartalomjegyzék

18

gondolat oly szabados, mint amily érzéketlen minden erkölcstörvény iránt. (3-18. N. E. 34. N. E.)

És micsoda terméketlen föld értelmi világa... „Holott mások nem tudnak egyebet emlegetni, hanem az ebészek s lovászok dolgát, a házi kemenczét, terített asztalokat, és szerencse, ha bordélyokon nem végzik.

Az ő disciirsusok holmi gazzal elegyes, sok csintalan tréfákkal cifrázott, sok pajkos szitkokkal és erős esküvéssel borsozzák. Boldog isten! . . . Mennyit terhelték füleimet sovány, izetlen beszédekkel az ebekről, lovakról oly zajjal s heveskedéssel, mintha az ország dolgát, a nemesség szabadságit vitatták volna“ (N. E. 20.)

A sivár lelki világ mellett nem meglepő a nemes mindennapi életének folyása: kártya, vadászat, tánc, muzsika, párbaj; — de nem is lehet többet várni ott, ahol a gondatlan nevelés miatt az embereknek „széllel béllelt a fejek, és megveszett légyen agyvelejek; telhetetlenek a sok ízetlen tréfában, unalmasak a cerimonia miatt, fele comi- cum, fele tragi cum minden dolgok.“ (34. N. E.)

Azt gondolhatnék, hogy a kor képének általán kirívó színezésével találkozunk ez iratokban; pedig, az emlékek nagyon híveknek az időhöz bizonyítják meg őket. Hanem az eleven színezés más célban rejlik, kettősben nevezetesen: egyike az ethikai tekintet, melynél fogva feltárulván az erkölcsi hiány, vétség felé közeledés, sőt bűn ; a javulásra kézzel foghatón mutatkozzék szükségesnek a törekvés magára az emberre; másika a kor erkölcsi felfogásának egyik irányára akar — hogy úgy mondjam — vizes lepedőt teríteni: a pietistikus felfogásra, melynek hívei „kereskednek az áhétatossággal: kopik térdek, mozog ajkok untig; de vagyon vezeték szándék mellette; mert zsíros koncra s egyházi uraságra sietnek vele. Fohászkodnak, mint a kárvallott cigány; de nem szívbóli töredelmességből, hanem hogy szavahitt, s istenfélő embereknek láttassanak lenni.“ 39. N. E. Ily tartalmú belsőnek megnyilatkozása már könnyen eredményezheti a jelzett gyakorlati életet.

Színeskedő lévén a viselkedés az élet minden nemű viszonyaiban, a társadalom és vallás körén belül egyaránt, az erkölcsi ember-nevelő nem hunyhatott szemet e visszásságok láttára; innét, bár a nagy világi ember nevelésének a könyve a N. E., az embert egyszersmind mint olyat is fogja fel, kit nevelni kell az őszinte vallásosság felé is.

Járt úton halad.

Az e kor írói nem tudnak eléggé panaszkodni a természetellenes állapot miatt, hogy az élet minden mozzanatában a veszett módi (v. ö. 29. N. E.) sarkaikból forgatta ki az embereket; fonák az emberek élete minden irányban; — ezért, bár különböző felfogás szerint de általános a törekvés: ethikai világában is átalakítani az embert.