Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1889

Tartalomjegyzék

37

I

Úgy a vad Lapíthat s szertelenül iszák Hylaeust se. vagy a Hercules öklivel Vert Tellus (iakat, kikre veszélyesen Megrendüle ijedtiben

A tündökletes ég. Majd te alázatos Történetszerüen jobban előadod Caesar viadalit s a töretett nyakú.

Hurcolt, büszke királyokat,

Maecenas. Velem a musa Licíniád Édes zengzeteit s két ragyogó szemét Állíttatja elő, és viszonos tüzet

Tápláló csoda hő szivét.

Illőn lejt vala ő szűzi csoport között,

S játszón versenyezett, s karjait a deli Lánykák karjaiba fűzve mulatkozék A szent Cynthia ünnepén.

Kész volnál-e ugyan gazdag Achaemenes S termékeny Phrygia mygdoni kincsiért S a fénydús Arabok házaiért oda Engedned Lici fürtéit,

A mint balzamomos csókra hajlítja meg Csinos hattyunyakát, s könnyű-kegyetlenül Olykor huzza magát, bár neki kedvesebb A kérőt megelőznie ?

C a 1 li o p é h o z.

Ód. 111. 4.

Oh szállj le mennyből, mondsza nagy éneket, Fejdelmi úrnő, Calliope, sípon

Vagy fenn szavalva, vagy ha inkább Phoebusi lant- s citharán szeretnéd.

Halljátok? Avvagy nem csal-e a kegyes Ábránd? Fülembe zeng szava; látom őt Járdalni a sír szent virányin,

Hol Zephyr és folyamok mulatnak.

Mint gyermek alvám lionnom Apúlia Regés körén túl játszadozás után Tikkadtan a Vultur-hegy ormán,

S berki galambok az új gályákká!