Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1889

Tartalomjegyzék

10

nyugodtságával mérsékli. Költeményeiben keblét, erősebb indulatoktól nem zaklatott szívét, egész valóját tárja elénk. Költészete világos, tiszta és egyszerű szépségében is művészi, mert alapjában valódi érzelmektől éledt; ideális és nem függ az érzékek mámorától. A francia elfajult ízlés, mely már a harmincas években kényelmesen érezte magát az erkölcstelenben és idegbontó izgalmasban, nálunk is tért nyert. Makáry költészete ment maradt e befolyástól; gondolkozásmódja romlatlan és tiszta.

Makáry idejében költészetünk hazafiasságtól pezsdült. Makáry alkotásai az ezen irányban általánosan divatos ümledezésen kívül költői becscsel bírnak. Vigasztal, reményt nyújt és a múlt dicső képeivel lelkesít. Például az „Emlékezet“ című dalában változatos képekben az emlékezethez szól és a múlt dicsősége után sóvárgó magyar kebel legőszintébb érzelmével zengi:

„Szállj, mint honlánggyujtó szikrázat A szendergő magyar felé;

S halljon meg a gyarló alázat,

Ölő lobot villants belé.

Légy büszke térítő minálunk,

Buzogtasd győző lelkedet: így benned őrangyalt találunk Ki e hazában ébredett.“ ’)•

Honfi társai buzdítására megénekli Túry Györgynek a „több századoknak hamvai közben is“ tündöklő érdemét:

„E kincsre nézvén a puhaság ölén Elszenderülten sorvadozó magyar Könnyebben elszaggatja nyűgét.

Polgári vénnyel járni be a világ Néző piarczát, boldog emelkedés.“ 2).

Szépen zendíti meg vallásos érzését; pl. „Gondviseléshez“ cimü ódájában, melyben Isten gondviselését, a fájó bűntudatot és az Istenhez térés vágyát dalolja:

Te f'őnap minden naprendszer fölött,

Kinek dicsében nincsen alkonyat,

S kinek világa győz minden ködöt,

Te felhőznéd el tőlem arcodat? *)

*) Az „Emlékezet.“ L. Minerva. 1126. I. negyed.

2) Túry György halála. 1571. L. Minerva. 1827. IV. negyed.