Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1887

Tartalomjegyzék

35

rezeszt: megsetetessewle es kegyetlensegnek myatta rezegtetek: obte- nebratus et perfidia incitatus 322. az zomzedsagot fel rezzezte syralomra 7812. egyebeket Ictjk ott tudatiak rezzeztuen ymádásra 7821. és 80i. Tatrosi másolatban hasonló értelemben és alakban fordul elő: rezzeztek a geole- kezetet: concitaverunt turbam 118. irgalmassagra rezzeztetec: miseri- cordia motus. 152. Előfordul rézzé d alakban: poenitentiara rezzedue: poenitentia motus 60. — Bécsi codexb. rezzezt: concitat 81. rezzezyen provocet 14. 53.

rivöl: hogy gakorta rywtetikuala ystenhez: quod saepe rapiebatur Deo. 421.; ■— mert nemykoron nála elmeyenek ezenne ryvewletyben-. quia erat aliquando in tanta extasi mentis 2029. ew elmeyenek magaztasaban gyakorta el ryutetykual: frequenter in mentis raperetur excessum 37i. zent jferencznek ryuewleseben es azanna eivruendezest es vygaztalast érzet: in s. Francisci impulsu dulcedinem maximam se meminerit liabuisse 6510. inend el ryuewltettek: omnes fuerint rapti. Ide tartozik még: mert nekyk volt vyidetett harmad tnenyg: nam quidam eorum fűit raptus usque ad térti um coelum 117. hol a v iráshiba r helyett. Előfordul több codexben; igy a Bécsi c.: mert nem bezel elmenek rúteteben: quia non loquitur in extasi mentis 128. (Döbrentei kiadásából); Erdy c.: el reewölteteek 276. Jord. c.: lelky rewlees 741. Debr. c.: el vitetik itala 86. alakja van ez igének Ezen régi m. véül- (révül-, rivöl-) igében Hunfalvy egy maradványt fedezett fel a hajdani magyar pogánymitliologia műszavaiból. Ezen rivöl- igét Budenz a vogul rej- v. re- szóval hozza kapcsolatba, mely a voguloknak torom rej (isten reje) isteni hév kifejezéséből érthető ; a réiilés szó tehát fenmaradt a pogánykorból és a kereszténység átvette a legendabeli szentek „extasis“-ának kifejezésére. (Lásd MUSz.)

reg, reggel: ha az fráter holual reg erett zewlewt ennek: si iste fráter summo mane manducaret de uvis maturis 1421. egy nemy napon felkele ygen regnél-, surrexit quodam die summo mane. 1423. Codexünk- ben a reg, reggel és holual mint egy értékűek szerepelnek. (Szarvas G. Nyör. I. 320.) A reg (ugor*r«ng«-) eredetije hosszú hangzóval előfordul a Jordánszky c.-ben reegghel alakban, melyből látjuk, hogy a reg azelőtt rége, rég- volt. L. MUSz.

rokon: rókontokat zeresetek: diligite proxitnum 2722. en eleiemnek yewuendew ydeyt rokonban megyelente: vitae meae terminum futurum in proximo revelaverit 60io. ew rokonig es ew attyafyay: parentes et fratres eius 4831. stb. ... A rokon szó előfordul ily értelemben a Nádor c.-ben is: zeressed rokonidat: diliges proximum tuum 675. Leg. Aur.; — Tatrosi másolatban: tiü rokonitoktól: a cognatis vestris 179. a rokon faluéba: in proximos vicos. 84. — A rokonnak továbbá: proximo, juxta és prope értelme is vagyon; a proximo codexünkben is előfordul; rokon nagyon-, proximo sit 113. urnac angyala állott rokon azoc mellet: angelus Domini stetit iuxta illos 126. a falukba, melyek