Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1887

Tartalomjegyzék

19

(folyamodnia) 3221. fekewk (feküvék. fekvők) 3517.; bewczen (bölcsen) 6019. orzabley (országbeli) 6029. fyayua (fiaival) 6923. Ez utóbbiak valószínűleg iráshibák.

Mássalhangzóknál fogva mainál bővebb alakok: yrtattanak 1,3. hyvtattot 515. stb. ily alakban a teljes -tat-tet alakban járul a causativ képző a ma szokásos -at, e-t helyett; tanalcz 211. igy a Bécsi 79, Müncheni 63, Winkler 228 és Nádor 144, 148. c-ekben, ez utóbbi már tanac-val vegyesen használja; hóra (óra) 96. igy a Nádor c. 102. de óra is 640., a Bécsi és Müncheni c-ek óra helyett idő-1 használnak, c-ünkben is előfordul ily értelemben: mel myse halvan vymadgozzonk harmad ydeyglen (usque ad horam tertiam, harmadik óráig) 319. hem- bery (emberi) 36. hynkak (inkább) 4419. zaradnok 10io. 4828. hangáttétel, ilyen: megehnyettuen (enyhítvén) 7227. szóban is; nyelewuel (nyelővel, nyelvvel) 1426. a nyelv szó eredetibb alakja; erdelmy (érdemei) 2030. a Csángóságban is megvan érdelmesz. Nyőr. IX. 491. sonha (soha) 233. mendennemewuet (mindenneművet, minden nernűet, neműt) 237. nyluala 252. és nyluan (nyilván) syetuen (sietve, czergete oly syetuen es oly sokka mykent zokatlan) 718. A val, vei-féle határozó igenevet illetőleg tudjuk, hogy a mai -va, -ve e helyett való -vala, -vele, codexünkben ezen eredeti (nyilvala) alakjában fordul elő; a -ván -vén is eredeti -valón, -velen összerántásából keletkezhetett.

5. cfíosszu mássafíianazóá.

Az Ehr. c. hosszú mássalhangzóiról is néhány szót. Mint általában codexeink legnagyobb részében a mássalhangzók használatából nem következtethetünk teljes biztossággal; úgy az Ehr. c. másolója v. forditója nem egyszer esik a következetlenség hibájába, midőn ugyanazon alakot vagy szót hol egy, hol két mássalhangzóval Írja. Ily feltűnő Írásmódja az Ehr. c.-nek, hogy a kemény /. k. és l hangokat szóelején néhány alakban kettősen Írja, ilyenek : fferench 18. (többször) ffyam 7io. ffelele 922. lleo 1421. llakozik 3817. kkeves 70ll. Ezen Írásmódot e kemény mássalhangzók kiejtéséből fejthetjök meg. A c. Írója, vagy az átírásnál a másolója, a kiejtést vette alapul, minthogy e hangok kiejtésénél nagyobb erőt kell kifejtenünk, hogy őket létrehozhassuk. — A tőbeli kettős vagy helyesebben hosszú mássalhangzókat a következő szókban kisértem megfejteni.

Reppel (repül, röpül) lai. a röp-alaptő erősbült p-vel, röb-helyett való, melynek megfelel a finn ryöne — (azaz röbe —) reflexiv képzéssel ryöppy — e. h. röpy. M.U.Sz.

Kezzewl és kezzel (közzől és közűi) 2io. Ezen alaknak megfelel az ugor *kösk alak, melynek k-ja assimilálodott a megelőző s-hez -ss és megfelel a mi hosszú z-nknek.