Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1886

Tartalomjegyzék

178

jóról, magasztosról elismerését, és viszont, az aljas és vétkes fölött — bárminő jelmezben lépjen föl — megvetését s kárhoztatását hallatni jellemében járó kötelesség: mindezek alkalmai követelve követelik tőle, hogy soha se végezzen velők a nélkül, hogy meggyőződése egész erejével le ne vonja belőlük a következtetést is. Mindennél képzőbbek az ilyen alkalmi és mintegy nem is a hallgató növendékséghez intézett korolláriumok, és leghathatósabbak egyszersmind arra, hogy a gyermekakaratot az önmeggyőzés s önirányzás művészetébe avassák. Az egyenes oktatás, intés, példálózás itt keveset nyomhat; minthogy a gyermekakarat közvetlen indokokkal, úgy szólván, megközelíthetetlen.

A lelkes nevelő ily oktatásai lehetetlen, hogy a nem érzéketlen növendék akaratjának képezésére s egész belső életére befolyást ne gyakoroljanak; sőt a fogékonyabbak közt lassankint bizonyos közszellemet és érzületet is, vagy csak törekvést ne ébreszszenek arra, hogy nevelő-oktatójukhoz gondolkodás- és érzésmódban, egyenességben, határozottságban hasonlók legyenek. S karöltve fog aztán ezekkel járni az ily növendékeknek oktatójuk iránti őszinte vonzalma, tisztelete és hála- érzete, melyek cselekvéseiknek is erkölcsi jellegét azaz valódi értékét fogja megadni. Ezen az úton lehet csak a köznevelésnek amaz egyik fő életgyakorlati céljához eljutni, hogy a már serdnltebb növendék akaratában a külső késztetésnek, a szükségiségnek helyét a belső szabad cselekvőség foglalja el, s az idegen segítség az egyedi akarat elől lassankint visszavonuljon. Ily vezetés —.kivált ha a szeretet is karját nyújtja hozzá — képes az ifjút oda vezérelni, hol egyre erősebb tudatára ébredjen annak, hogy valóban megteheti, mit megtenni kell, és a mit megtenni ő maga is akar.

IV. A rendezett akaraton, mint első alapon, hathatós nevelője lesz aztán a jellemnek a példa.

Ily alkalmú beszédeim során ismételve ajánltam vala már a példát, s a hol nevelésről leend a szó, mint annak legsikeresebb mesterét, fogom ezután is. Mert noha tagadni nem lehet, hogy a nevelői elemekkel átmelegitett oktatás, a jó életnézetek és elvek elhintése s az ifjú kebelnek a szép és nagy jellemek méltatása iránt fogékonynyá készítése által, úgy az akarat, mint a jellem képezésében nincs közvetlen hatás nélkül: a példa mégis az, és kivált a szép, nemes jellemű szülők s a jellemes nevelők példája, a mi nemcsak oktatva készít elő, hanem vonz, épít és egyedül alkalmas tartósan lekötni magának.

A jellemképző példák első és fő iskolája tehát ismét csak a szükebb családi kör. Ennek elutasithatlan feladata, hogy a gyermekakarat szabályozásával kapcsolatban a jellem fejlődésének is utat egyengessen, s a gyermek előtt maga is ingadozás nélkül azon járjon. Környezetével való érintkezéseiből nyeri minden gyermek az első lendítéseket, melyek őt a jellemalakulás elemi s további mozzanataiban