Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
90 1886. marc. 27. 43,451. sz. a. a nrn. vall. és közokt. kir. minist, az éretts. Írásbeli vizsgálatok végrehajtására nézve fontos utasító észrevételeket közöl. 1886. marc. 15. 10,271. a tankönyvek bírálatára s ajánlására nézve a gondos és lelkiismeretes eljárást sürgeti. 1886. apr. 9. 14,234 és april 10. 13,854. sz. a. a kir. Ludovika- Akademiába és a katonai nevelő és képző intézetekbe való fölvételek iránt az utasító szabályzatok megküldetnek. 1886. apr. 26. 16,495. sz. a. a cs. és kir. hadi tengerészeti had- apródok fölvételéről szóló utasítások közöltetnek. 9. Évzáró nyilvános és magánvizsgálatainkat jún. 16—23 napjain végezvén, jún. 25-én éretts. szóbeli vizsgálataink vőnek kezdetet. Ezek folyamán, I—VII. osztályainkra nézve, jún. 30-ikával, az iskolaév is lejárt. Hálaadó istentisztelettel zártuk azt be most is, mely után, a szülői és többi vendégközönség részvétele mellett, szokott évzáró iskolai ünneplésünk folyt le, melynek részletei voltak: a) az igazgató nevelészeti beszéde a szülői és vendég- közönséghez ; b) a tanárszéki jegyző által a főgymnasium lefolyt évi állapotairól olvasott értesítés; s végre c) az uj ösztöndíjasok és jutalma- zottak nevének kihirdetése, s a jutalmak kiosztása. Az igazgatónak érintett beszéde egész terjedelmében im itt következik: Mélyentisztelt hallgatóság! Az első életközösség, mely minden más emberi közösség alapja, — a család. Ennek kebelében bírja az állam s a társadalom a maga tulajdonképi létokát: mivel onnét nyeri életerőit, melyeknek összehatá- sából fölépűlt és fennáll. I)e mint minden emberi közösségnek, magának a családnak is van egy elsőbb lételeme, a szeretet, — ez a minden élettenyészet forrása, ez a titkos erő, mely embert emberhez köt, minek folytán érintkezésök melegséget, a melegség rokonszenvet szül, s ez végre részvétben azaz tettleg nyilatkozik meg. S igy létesül az az első élet- közösség is, kettőnek — mint mondani szokás — égben kötött szövetsége, arra hivatva, hogy, mint egy újszövetségi Jákob-lajtorjája, az eget a földdel összekösse, — a földet a halhatatlanság gyermekeivel, s az eget boldogokkal népesítse be . . . S e szent szövetkezet népének, a háznépnek feje az idősebb, a korábban alkotott férj; de szivének a nőnek kell lennie: mivel ő a szeretet elve s megtestesülése a házban. 0 nélküle nem lüktet a családi élet; a nő nélkül nincs család. Azért említi a kötelességhű családanyát tisztelettel mindaz, a ki tisztelettel képes saját anyjára gondolni . . . Valóban, minden erkölcsi jó, mi a társadalomban volt és
