Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
20 A baj rendszerint csak az egyik szemnél fordul elé, s abban áll, hogy valamely tárgy szemlélésénél mindkét szemgolyó tengelye külön irányt követ. Határozottan meglátni, hogy mindakét szem más- és másfelé néz. A kancsalitás oka olykor az egyik szem gyöngébb volta; néha a rósz szokás; legtöbbnyire pedig a szemizmok Sympathikus mozgásában való rendellenesség, mely esetben a kancsal nem uralkodik teljesen a szemizmok együttes, szabad mozgása fölött, s mindkét szemgolyója tengelyét nem vezetheti tetszés szerint egy és ugyanazon irányba. E baj orvoslására Jurin azt ajánlja, hogy az egészséges szem elzárásával ügyekezziink a beteg szemet, tengelyének az illető pontra való helyes irányzásában gyakorolni. — Olykor a pupilla, vagy a szemlencse ferde helyzete, meg a szaruhártya sérülése is előidézi a kancsa- litást, mely esetben a szemtengely iránya a retina érzékeny foltján kiviil esik, s homályos látást eredményez. Az említett okokból még egy más, hasonló fajtájú, de sokkal ritkább szembaj is szokott keletkezni. Ez az úgynevezett fél oldalú látás, vagy féllátás (hemiopia), midőn tudniillik a szemek csak az egyik oldalra eső tárgyak felfogására bírnak képességgel, a másik oldalon fekvők teljes kizárásával. íme a példák: Lecuvreur, francia testőr, amint egyik szemét a vivőtől' megsértette, azontúl a jobb oldalára eső tárgyakat egyáltalán nem látta. Crawford egy nőt említ, kinél meg a baloldali látás hiányzott. A föltartott két ujj közül csak a jobb felől valót látta; négy ujj közül a két jobbra esőt tisztán, a harmadikat már csak igen homályosan, a negyediket azonban épen nem látta. Ha mozdulatlan szemei előtt az ujjakat jobbra vezették, azok sorra mind láthatókká lettek szemei előtt; a balfelé vitt ujjak azonban egyenkint mind eltűntek előle. Mondják, hogy egy időben a hírhedt Pompadour asszony is fél látó volt. Vannak a féllátásnak oly esetei is, midőn a szemek metszés- vonalán felül, vagy azon alul eső tárgyak zárvák ki a látóérzék felfogása köréből. Ily esetben az illető a szemlélt tárgynak például csak a felső részét látja, az alsót nem, vagy megfordítva. Egy sajátságos szembaj az úgynevezett éj vakság (nyctalopia), midőn a szem csak igen erős napfény mellett képes a tárgyakat tisztán szemlélni; gyöngébb nappali világosság, borult idő, vagy éjjeli világítás mellett pedig épen nem, vagy csupán igen homályosan. E baj nálunk kevésbbé ismeretes. A forró öv némely vidékein azonban, kivált a kék és szürke szemüeknél, annyira uralkodó, hogy csaknem minden huszadik ember szenved benne. Sau vag es azt írja, hogy az éjvakság Montpellier vidékén, egy időben, tartós, nedves, ködös időjárás következtében, járványos volt. Lasar re, mint az éjvakság sajátságos példájáról, egy leányról teszen említést, aki élénk nappali világítás mel-
