Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885

Tartalomjegyzék

21

lett a tárgyakat tisztán meg tudta különböztetni, de éjjel a gyertyavilágot nem látta.

E bajnak ellenkezője egy szintén ritkább és szokatlanabb szem- betegség : a nappali vakság (hemeralopia), midőn a szem a tárgyakat aránylag gyönge világításnál is elég jól látja ; az erős fény azonban elviselhetetlen fájdalmas hatást gyakorol rá, s megfosztja felfogó képességétől. E baj teliát egy másikkal, az úgynevezett fény iszonynyal (photophobia) jár együtt. Oka a retina túlságos érzékenysége. Uralkodó baj ez az albínóknál, s némely rőthajú népfajoknál, kiknek szemében, mint említők, a pigmentum hiányzik, mi miatt az el nem nyelt sugarak élénk visszaverődése a retináról nagy zavart idéz elő a látásban. El van terjedve továbbá Guineában, Panamában, Jáva szigetén, az európai Alpesek némely sötét, ködös éghajlatú, sziik harántvölgyeiben lakó népeknél, a cretin éknél, kik élénkebb napvilágot csak ritkán látnak. Maupertuis Írja, hogy a Daria földszoros lakóinál e baj annyira közönséges, hogy napi foglalkozásaikat is rendszerint az esti s éji órákban végzik. Némelyek meghűlés, szem- gyuladás, — Boerliave szerint, egy angol hosszas bebörtönzés, — egy zenész pedig, — mint T hűm ming Írja, — elpattant húr által okozott szemsérülés következtében kapták meg a fényiszonyt.

Ehhez hasonló szembaj a sarkvidékeken uralkodó úgynevezett h ó v a k s á g, melynek bántalmairól az ottani utazók sokat panaszkodnak. A folytonos erős hófénynek ama rendkívül kellemetlen hatása van a szemre, mintha forró homokot szórnának belé. Az éjszakamerikaiak melegvíz-párákkal gyógyítják; Parry sarkutazó s társai pedig ólom- czukor-oldattal orvosolták azt. Az eszkimók áthasogatott vékony falemezből, a tatárok pedig téli vadászataikon lószőrből készült szemellen- zővel védik magokat a hóvakság ellen.

Mindezeknél veszedelmesebb s aggasztóbb szembajok azok, melyek a szemgolyó átlátszó, sugártörő részeinek elhomályosodásából keletkeznek. így származik nevezetesen a jéglencse elhomályosodásából az úgynevezett szürke hályog (cataracta), melyen a jéglencse kimetszése s mesterséges üveglencsével való helyettesítése által szoktak segíteni, ha tudniillik a műtétel szerencsésen sükerül. Nagyobb baj ennél az üvegtest felzavarodásából származó, úgynevezett zöld hályog (glaucoma)); de mindezek közt legborzasztóbb a fekete hályog (amaurosis), a látidegek feloszlódása, teljes megbénulása. Ez gyógyíthatatlan, örökös vakság, mely többnyire súlyosabb ideg-, vagy agy-betegségeknek, általános idegelgyöngülésnek, nehézkórnak, hagymáznak. agyvizkórnak, mérgezésnek stb. eredménye.

A liagymáz által okozott fekete hályog egy esetéről már tettünk említést. Egyébként némely kórok más, időleges szembajokat is szók-