Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
19 szaruhártya, s alkalmasint a szemlencse is, a rendesnél domborubbak, minélfogva a szembe lövelő sugarak kelleténél jobban megtörnek. Némely esetben, állítólag, az is előidézi a rövidlátást, hogy a szemlencse a retinától a szokottnál valamivel nagyobb távolságra esik. Ezek folytán a rövidlátásnál a sugarak már a retina előtt egyesülnek ; hogy tehát épen a recehártyán összepontosuljanak, vagy a tárgyat kell a szemhez közelebb hozni, vagy homorú szemüveg (szórólencse) használata által eszközölni, hogy a sugarak a szemben épen kellő módon törjenek meg. A rövidlátás főként az ifjú s férfikorban, az értelmiségnél, s a nagyobb városok lakóinál fordul elé gyakrabban. Előhaladt komáknál, falusi népnél, földműves osztálynál a ritkább jelenségek közé tartozik. Az irás, olvasás, apró ipartárgyak készítése, varrás, női kézimunkák stb., melyeknél a tárgyakat huzamos ideig kell a szemekhez közeltartani, s kivált ha a munka esti világításnál foly, — mind oly foglalkozások, melyek a látó ideg tetemes gyöngitésével járnak, s rövidlátást idéznek elé. A megszokás hozza magával, hogy a rövidlátók jobban szeretnek apró betűket olvasni, s magok is igen apró betűkkel Írnak; s hogy némelyek örömestebb foglalkoznak estve, világítás mellett, mint nappal. A rövidlátáshoz gyakorta azon baj is járul, hogy a szemek egymástól különböző látástávolokkal bírnak, mi onnét származik, hogy a rövidlátó kénytelen lévén a tárgyakat szemeihez közel tartani, kezeinek változtatása által, a tárgy hol az egyik, hol a másik szemhez jut közelebb. Vannak esetek, hol a rövidlátás öröklött bajnak bizonyúl. Egyébiránt kisebb fokú rövidlátás mellett a szem elég jó és tartós, s a közelebb eső tárgyakat gyöngébb világítás mellett is elég élesen fogja fel. A nagyobb fokú rövidlátás azonban a foglalkozásban, hivatásban, társas életben sok kellemetlenséggel, akadálylyal, bajjal van összekötve. Az ily rövidlátó, sokszor azokat sem lévén képes fölismerni, kikkel érintkezik, vagy társalog, igen könnyen bizalmatlan, tartózkodó, gyanakodó, idegenkedő; s ennek folytán képmutatásra, alattomosságra, ravaszságra hajlandó. Minthogy pedig a közel fekvő tárgyakat is csak homályosan látja, s alig tudja megkülönböztetni, tömérdek látóérzékleti csalódásnak van kitéve, s emiatt esetlen, ügyetlen, töprengő, félénk, bajban és veszélyben ide-oda kapkodó stb. A szemgyöngeséggel rendszerint egy másik baj is szokott együttjárni: az úgynevezett myodesopsia, mely abban áll, hogy tartósabb megerőltetés, például hosszas olvasás, erős világítás mellett apró tárgyakkal való huzamosabb foglalkozás stb. folytán, a szemek előtt apró, fekete pontocskák, cikázó vonalkák (mouches volantes) stb. látszanak fel s alá szállingózni. E bajt egyébként vérnyomásnak is tulajdonítják. A szemgyöngeségnek egy másik, de már ritkább társbaja az úgynevezett kancsa 1 itás, vagy bandsalitás (strabismus, luscitas).
