Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885

Tartalomjegyzék

14 ják, hogy ha a behatás két harmadper énéi *) tovább nem tart, látó érzéklet egyáltalán nem keletkezik. Az utóbenyomás a látás érzékleténél igen fontos szerepet játszik. A szem tudniillik, egy időmozzanatban a szemlélt tárgynak csak azon egyetlen pontjáról nyer tiszta és éles látóérzékletet, melyre a szem­golyó tengelye irányul, melyről tehát a sugarak legmerőbben lövelnek a sárga foltra. Magunk is meggyőződhetünk erről, ha szemünket huza­mosabb ideig lehetőleg mereven egy pontba szegezzük, mikor is tapasz­talhatjuk, hogy e pont hathatós érzékletéhez képest környezetének képe mennyire határozatlan. I)e a szem, izmainak rendkívüli mozgékonyságá­nál fogva, úgy szólván kiszámíthatatlan gyorsasággal futja be a szem­lélt tárgy pontjait, minél fogva az egymást végtelen parányi időmozza­natokban követő ingerek, utóbenyomásaiknál fogva, egyidejű összeha- tásoknak tűnnek föl, s egységes szemléletté olvadnak a lélekben. Dove — mintegy igazolásául Volkmann fönebb idézett állításának, — ugyan csak villamszikrákkal eszközlött kísérleteinek nyomán, úgy számította, hogy a szem ezen oscilláló mozgása egy milliódrész mperenyi sebesség­gel történik (!), miből az következnék, hogy rendkívül intensiv vilá­gosság, minő a villamszikráé, egy mperc milliódrésze alatt is képes a látideget kellő ingerlésbe hozni, s látóérzékletet előidézni; — eme számítása valószínűségének eldöntését azonban a nevezett tudós maga is a physiologusokra bizza. Ebből magyarázhatni meg egyszersmind ama kérdést is: mi az oka, hogy a tárgyról a sugarak két szembe hatnak, két külön idegrostocs- kát ingerelnek, s mégis egynek és nem kettőnek látjuk a tárgyat. A szemizmok egyöntetű Sympathikus mozgásánál fogva tudniillik a látás egy időmozzanatában mindkét szemgolyó tengelye egyazon pontra van irányozva, tehát egyazon pillanatban a sugarak mind a két szembe csak ugyanazon pontról hatnak be, holott szintén egyazon színű sugarak iránt fogékony idegrostocskákat ingerelnek, s e szerint egyidejűleg csak egyetlen egy pontnak egyszerű érzéki felfogását eszközölhetik. De ha, például nyomás által, az egyik szemgolyó tengelyének más irányt adunk, akkor a tárgynak egyes pontjait mind a két szemgolyó külön időmozzanatokban fogja föl, s ez esetben a tár­gyat kettőzve látjuk. Ez úgynevezett kettős látásról alább még szólandunk. Az ismeretes stereoscopba is két, teljesen összevágó fény­képet alkalmaznak, s tárgyát mégis csak egynek látjuk, mert a két szem s a két üveglencse optikai tengelyei teljesen egybe-esnek, s a képnek egyazon pontjára irányúinak. Gyakran megtörténik azonban, *) bgy harmadpere (tertia) ^ így másodpecre llm-Sid része; rendkívül kis időmoz- zauatok mérésére alkalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents