Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
11 sárga, a viola és zöld színéből az indigó- és halvány kék; mig a három szin vegyüléke a fehér szint hozza létre. S csakugyan, ha az úgy nevezett szinforgót, — egy kerek lapot, melyen a sziliek,. a spectrumon látható sorbán, és azok arányai szerint, metszett cikkekben vannak felrakva, — tengelye körül sebesen forgatjuk, a sziliek szemeink előtt fehér színné olvadnak össze. Kitetszik ezekből: hogy a világosság és a szin, kívülünk nem mint világosság és szin, hanem mint a világegyetemet betöltő leb (aether) hullámszerű mozgása, oscillatiója létezik, s ezen oscillatiónak látidegeinkre gyakorolt hatása az, mely bennünk a világosság és szin érzékletét kelti föl. A szembe lövelő sugarak, mint tudjuk, megtörve, tehát már mint színes sugarak jutnak a recehártyához, hol azokat a látideg, ugyancsak mint színes sugarakat, mint színes világosságot fogja fel. Physi- ologiai vizsgálatokból kiderült, hogy a látideg egyes szálacskája nem minden, hanem csupán egy bizonyos szinsugár iránt bir fogékonysággal, s hogy az illető idegszálat csak egy és ugyanazon színű sugarak képesek ingerlésbe hozni. Vagy másként: az egy törésű s e szerint egy színű sugarak kizárólag csak a nekik megfelelő idegrostocskákra vannak ingerlő hatással, melyek aztán a felfogott ingert egészen elszigetelve vezetik az agyhoz, s e szerint a különféle szinérzékletek mindegyikét külön-külön arra hivatott idegrostocskák eszközük. Ez elmélet igaz volta mellett erősen tanúskodik az úgy nevezett szin vakság. E bajban, — melyről a maga helyén bővebben fogunk szólani, — a szem bizonyos szin, vagy színek iránt teljesen érzéketlen, vagyis a kérdéses szinsugarak a látó érzékre semmi hatást nem gyakorolnak, mit egyedül csak egy okból lehet magyarázni, hogy tudniillik a szemben az illető szin iránt fogékony idegrostocskák teljesen megbénultak. Tapasztalásból tudjuk, hogy valamely külerőnek a szemgolyóra! vagy a szem környékére gyakorolt erősebb hatása, például nyomás, ütés, vagy valamely belső organikus ok, például vértódulás, szintén idézhetnek elé látóérzékleteket, minők a szemszikrázás, kékes, tüzvörös karikák stb. Hasonló tünetek, állítólag a vakoknál is jelentkeznek. Ebből némely physiologusok azt következtetik, hogy a látóérzéklet nem annyira az aether oscillátiójának, mint inkább a retina sajátszerű érzéki energiájának eredménye, melynek fölébresztésére a leb hullám- mozgása a legalkalmasabb eszköz. Tagadhatatlan, hogy a látideg fogékonyságának s energiájának kellő foka kívántatik ahhoz, hogy látó érzéklet keletkezhessék ; de az is kétségtelen, hogy oly érzéklet, melyet tulajdonkép látásnak nevezünk, csupán a világosság sugarainak a látó szervre gyakorolt hatása által jöhet létre. E hatás első eredeti eredménye, — mint tudjuk, — a színes világosság, vagyis maga a szin, amennyiben a kettő egymás nélkül nem képzelhető. A szin tehát a legközvetlenebb s legegyszerűbb látóérssék-
