Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1885
Tartalomjegyzék
8 lyosul, s végre egészen eltűnik a szem elől. E tekintetben a látás intensitásának fokozatát a látszüglet méri. A látszöget a szemgolyó középpontjából, mint a szög csúcsából, a szemlélt tárgy két ellenkező végpontjához vezetett sugárvonalak alkotják. A látszög nagyobbodásával vagy kisebbedésével arányban nő vagy fogy a látóérzéklet hatályossága. E látszög, mint tudjuk, egyrészt a tárgy nagyságától, másrészt annak távolától függ. Az 1/20 mm.-nyi átmérőjű pókháló- fonalat az éles szem 1—1 V* mét. távolságra még látja. De ha a tárgy oly parányi, hogy a sárga folton származott képének átmérője nem nagyobb 0.00,004 mm-nél, akkor azt a legélesebb szem sem látja meg. Derűit nappali világosság mellett a jó szem a tárgyakat 40 '-nyi látszög alatt még képes meglátni. Távolság szerint 40"-nyi látszög a tárgy átmérője ötezerszeres hosszának felel meg. Általán azt tartják, hogy ép látóérzék előtt akkor leszen a tárgy egészen láthatatlanná, ha átmérője hatezerszeres hosszának távolságára esik a szemtől. Számos álló csillagok azonban fényűk rendkívüli intensitásánál fogva, mint apró fénylő pontocskák, mérhetetlen távolságuk mellett is láthatók. Említettük már, hogy a szembeható sugarak főképen a sárga foltra esnek, s erre rajzolják le a szemlélt tárgy fordított miniature- alakját. A recehártya emez alig 1 mm-nyi átmérőjű foltocskája tehát legjobban ki van téve a sugarak hatásának, s igen hihető, hogy sárga színét is a sugarakkal való- eme sokszoros érintkezése idézte elő. S úgy látszik, hogy a lát-ideg rostocskái is e kis területen vannak legerősebben egybecsoportosúlva, úgy, hogy a sárga folt 1 □ mm-nyi térségén állítólag 20—25 idegcsapocska foglal helyet, Igen természetes, tehát, hogy e foltocska a recehártya legérzékenyebb, s a sugarak iránt legfogékonyabb része. E folton túl a recehártya érzékenysége nyomonkint fogyatkozik. Mariotte vizsgálódásai szerint a retina legérzéketlenebb ama kiemelkedő pontocskán, hol a látideg a szemgolyóba furakodik; miért e helyet vakpontocskának, vagy Mariotte pontocskájának is nevezik. A mondottak szerint a látó-érzék működése —- miként a hallásé — erőszeti (dynamikai); tudniillik a látás érzéklete, közvetve az aether oscillatiója áltál jő létre. Továbbá önkéntes (spontan), minthogy a külső érzéki benyomás előtt a szemet a pillák által tetszés szerint elzárhatjuk, vagy megnyithatjuk. Tudjuk, hogy a világosság, fény, szin, alak, térbeli kiterjedés, helyzet, irány, nyugvás, mozgás, távolság stb. ismeretéhez főképen a látás által jutunk. De itt az a kérdés: vájjon mindebből mi és mennyi az, mit mint puszta érzéki felfogást közvetlenül és kizárólag a látás érzéklete útján nyerünk? E kérdésre ama vakonszülöttek — s illetőleg az ezeknél megfigyelt tapasztalatok és észleletek — felelnek meg legjobban, kiknek ♦
