Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1883
Tartalomjegyzék
23 tanában. Az apa absolut hatalommal rendelkezett gyermeke élete és halála fölött. De továbbá felütötte a fejét a barbár vonás a munka és munkás nép megvetésében, a hadviselés durva szokásaiban, a hadi foglyokkal való embertelen bánásmódban, az idegen, általuk barbároknak nevezett népek lenézésében és gyűlöletében, valamint azok túlságos megsarcolásában és kifosztogatásában, ha sikerült őket a a háborúban legyőzniük. „Vae victis !“ Végűi a műveltség kiterjedt a közgazdasági életre, az iparra és kereskedelemre, a földművelésre ; a termékek beváltására, értékesítésére százféle mód kinálkozik. Természetes, hogy ily körülmények között az anyagi jólét általános elterjedésnek örvendett. De a barbarismus ebbe is beléjátszott. Hiányozván a vallás-erkölcsi műveltség s ennélfogva az erkölcsi korlát, egyesek az összesség kizsákmányolásán fáradoztak ; a minek az volt természetes eredménye, főleg a római birodalomban, hogy a vagyon ezek kezében roppant mérvben összehalmozódott; míg a nép zöme koldusbotra jutott. Elég a római latifundiumokat csak megemlíteni. Ez szárnyát szegte a gazdálkodásnak; a földművelés, ipar tönkre jutott, és a pauperismus, minden borzasztó- ságaival, diadalmenetet tartott. Látni való tehát, hogy a pogány műveltségen, bár mily ragyogó volt egyébként, barbár elemek szövődtek keresztül. Azért nem is tarthatá főn magát sokáig. A barbarismus elemei mind hatalmasabban fejlődtek, s elnyomták, elhomályositák a tündöklő műveltségi elemeket, melyek egykor megvoltak azokban. Minden feloszlott; a bölcseleti szellem a skepticismus és materialismus fertőjébe süppedt; a művészet a test rabszolgájává lett; a szabadság, mely az állami absolutismus karmai között mégis tudott magának tért hódítani, teljesen eltűnt a római császárság katonai despotismusa alatt; a rabszolgaság és az általános elszegényedés árja mindent elborított. A társadalmi s közgazdasági élet egészen elzűllött. Róma barbár állapotát híven vázolják a következő szavak: „Mit jelent a ,Capitolíum‘ a történelem tanúsága szerint ? felelet: a nemesség, a gazdagok zsarnoki uralmát a nép fölött; hódítási viszketeget, folytonos háborúkat, minden ország és nép leigázását, elnyomását, kiszivattyúzását, a hadi adók fölemelését; Korinth és Karthago lerombolását; polgárháborúkat, a polgárok lemészárlását; hallatlan kegyetlenségeket; számüzöttek névsorát, megvesztegetést, gladiátorokat, feslett életű nőket, elvadult rabszolgákat, vak pogányságot, legborzasztóbb erkölcsi romlottságot, minden gyalázatosságot, minden szabadság enyészetét, s azon elvet, hogy : az arany mindennél több; undok torkoskodást, virágzó agyarkodást; Tiberiust, Caligulát, Nérót, Diocletiánt; milliók kivégeztetését, kik azt merték mondani, hogy Istennek inkább kell engedelmeskedni, mint az embereknek; katonai zsarnokságot, s végül — a birodalom bukását.“
