Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1883
Tartalomjegyzék
16 hatom önző céljaimra és féktelen szenvedélyeim kielégítésére, s ha úgy tetszik, meg is ölhetem, a nélkül, hogy bárkinek is felelős volnék e miatt. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi semmivé lesznek; a nagyobb, a tömeg vonzza a kisebbet, s felszívja magába. És végre: lesz absolut hatalom, szabadság nélkül; a földbirtok, vagyon és tőke összehalmozódása; egyenlőség itt, egyenlőség amott; itt, a nyomor, ott a dúslakodás; testvéries osztozkodás először a szegényebbek, de nagyobb számúak, azután a gazdagok, de kisebb számúak rovására. Erőszak itt, erőszak ott. A folytonos rázkódtatások mialt, melyekkel ezen létérti küzdelem jár, a társadalmi és állami élet mindinkább veszendőbe megy, az épület alapjai gyengülnek; még egy lökés — esetleg kívülről, — és az egész alkotmány romokban hever. Erkölcsi tényezők nélkül nem virulhat a társadalmi élet; s a ki ezek nélkül akar birodalmat alapítani, eleve aláásta a maga épületének falait. Azért a legrégibb törvényhozók és az igazán nagy államférfiak és bölcsek a vallási öntudatot az állami élet egyik föntartó elemének tekintették. Aristoteles a hat főintézmény között, melyek nélkül az állam fenn nem állhat, első helyre teszi a vallási kultust. Cicero pedig igy nyilatkozik: „Nem tudom, vájjon a bizalom és hit, és emberi társadalom, és általában az igazságosság eszméje mikép maradhat fenn és valósulhat meg, ha a kegyelet az istenek iránt elvesz.“ Még Voltaire is igy szól: „A hol államélet van, ott mindenütt szükséges a vallás. A törvények a közerkölcsiség felett őrködnek; a vallás pedig a magánélet fölött,.“ De nem is volt soha olyan állam, mely tisztán elvont jogi elméletekből fejlődött ki, hanem mindenütt és mindig történelmileg lett megalapítva, és mint ilyen, elválaszthatatlanul összekötve a nemzeti jelleggel, a népszokással, az erkölcscsel és a vallással. Erkölcsök nélkül a törvények semmi, vág}7 csak kevés értékkel bírnának. Azonkívül a valláserkölcsi kötelesség sokkal szélesebb körben mozog, mint az állami törvény, és sok olyant parancsol, mire az á-llami törvényben nincsen paragraphus; s épen azért az állam nem nélkülözheti a vallást. Sőt azon ország a legboldogabb, hol legkevesebb az állam-törvény. Igen, azon ország, melyben a polgárok szi- vökben hordják az erkölcsi törvényt; mert ott a hatalom erőszakos közbelépése kivételes eset lesz a csak kivételként előforduló gonoszok ellen; ott a törvény csak a fölmerülő félreértéseket elhárítani, az új viszonyokat rendezni lesz hivatva. Az európai államok a kereszténység alapjain épültek fel, ennek áldásos befolyása alatt nőttek nagyra. Azért mindaz, a mit eddig a vallásról és befolyásáról a társadalomra mondottunk, kiválóan a kér. vallásra és a kér. államokra áll. És pedig nemcsak azért, mert isteni eredetű a kér. vallás, hanem mert valamennyi létező vallások közt egyedül felel meg az ember testi-szellemi természetének. Az ókor
