Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1882
Tartalomjegyzék
40 ar., második: 3 ez. frt. — Elnyerték: Schwarz Sándor és Várady Sándor, YIII. o. tt. — b) Szabadon választott tárgyú költői elbeszélésre első díj: 1 db. cs. ar., második: 2 ez. frt. A benyújtott dolgozat nem Ítéltetett méltónak a jutalomra. — c) Cicerónak „Pro Rege Deiotaro“ c. beszéde fordítására 1 db. cs. ar. Elnyerte: Loór Ferenc, VIII. o. t. — d) Goethe „Laokoon“ cimü értekezésének fordítására 1 db. cs. ar. Elnyerte : H u s z k a Károly, VII. o. t. — 5) A kör elnöke buzdításul 1 db. tíz mk. aranyat tűzött ki a bírálatban kifejtett szorgalom, gondosság és alaposság jutalmazására. Elnyerte: Kármán Zoltán, VII. o. t. A szavalásra kitűzött jutalmakért a jobb szavalok a bezáró gyűlésen versenyeztek. Az első jutalmat, a kör 1 db. aranyát, elnyerte: Várady Sándor, VIII. o. t.; a másodikat, egy díszkötésű könyvet, Köncs Boldizsár, VII. o. t. Az ápril 28-án tartott bezáró gyűlést — melynek a titkári jelentés, a pályázatok eredményének kihirdetése, a versenyszavalás, a nyert jutalmaknak az intézeti igazgató által kiosztása és az alelnöki bezáró beszéd voltak tárgyai; — a kör elnöke az ifjúsághoz intézett következő szózattal nyitotta meg: Tanulók! Most egy éve, mikor e helyről néhány jó tanácscsal kívántam szolgálni azoknak, kik hajlandók befogadni a jó tanácsot, az uralkodó jelszavak egyikének, a leghathatósabbnak, a haladásnak értelmét iparkodtam megmagyarázni. Vizsgálódásaimban arra az eredményre jutottam, hogy e szó, melyből az emberek zászlót készítettek a keresztény társadalom ellen, kiváltképen keresztény szó s annak az isteni mondásnak visszhangja: „Legyetek tökéletesek, mint a ti meny- nyei atyátok tökéletes!“ Tehát nem a mi időnknek találmánya. Azért valódi értelmét sem a mi korunk törekvése, hanem az emberiség tizenkilenc százados története magyarázhatja meg igazán. Nem azt mondom ezzel, hogy a kereszténység előtt nem haladt az emberiség; haladt, de haladása nagyon egyoldalú volt; mert, nem lévén biztos kalauza, törekvéseiben ide-oda támolygott, s uralkodó részében, magán és közviszonyok közt egyiránt, a „homo animal“ erkölcs nélküli zabolát- lansága vergődött uralomra. Az emberiség újabb, tizenkilenc százados története is csak azt igazolja, hogy sem pusztán az anyagi dolgok gyarapítása, a mire az emberek nagyobb része törekszik, sem ezzel kapcsolatban az ismeretek bővítése nem lehet ama jelszónak valódi értelme; mert az anyagiakban bővelkedés csak a „homo animal“-t képes rövid időre, az élvezetek undoráig, kielégíteni: az ismeretekben való gyarapodás pedig, erkölcsi alap nélkül, a tudatlanok gyöngeségének kizsákmányolására csábítja a tanultakat ellenállhatatlanúl s új bűnök egész seregét kelti életre, melyek uralma alatt a test elsatnyúl, a lélek meg- bénúl, s törvénynyé leszen, hogyj: „kiki magának ...“ mert nincs erő mások számára is munkálkodni. Mikor aztán ily elv uralkodása meg
