Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881

27

levél némely szavaiból az örökös királyoknak megkoronázása tekintetében az alaptörvények ellen támaszthatók, rendeltetik: hogy a koronázás minden trónváltozásnál a kimúlt király halála napjától számítandó hat hónap lefolyta alatt múlhatatlanul végrehajtassák. Y. t. c. A nádor az ország fővárosában, úgy, mint a kormánytestületek székhelyén, lakjék, törvényes tiszti körében semmiféle módon ne gátoltassék.

VI. t. c. Az ország sz. koronája Budán őriztessék. IX. t. c. Megismeri és vallja ő felsége, hogy Magyarország a .pragmatica sanctio megalapítása mellett is „kapcsolt részeivel szabad és az egész törvényes kormányformájára nézve — ide értve annak minden kormányszékét — független ország, mely semmi más országtól vagy néptől nem függő, hanem tulajdon önállásával és alkotmánynyal -biró, s ennélfogva törvényesen megkoronázott örökös királya, tehát ő felsége s utódai Magyarország királyai által is saját törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára kormányzandó s igazgatandó. XIII. t. c. Az országgyűlés minden három évben, s a szükség és közjó úgy kívánván, előbb is egybehívandó. XIV. t. c. Magyarország s kapcsolt részeinek minden közügyéit csak magyarok által s magyarok tanácsával láthatja el ő felsége. XIV. t. c. Bármely nevezetű segedelmek, akár pénzben, akár termékekben, vagy újoncokban sem a KK.-ra és RR.-re sem a nem nemesekre királyi önkény szerint nem fognak rovatni, sem szabad ajánlat vagy bármely más cim alatt országgyűlésen kívül nem fognak szorgalmaztatni; közadó mennyisége pedig, mely az állandó katonaság fentartására rendeltetett, mindenkor az országgyűlésen egyik diétától a másikig fog meghatároztatni. 52) stb.

E törvényekkel egyidejűleg jött létre a vallási ügyeket véglegesen rendező törvény, mely százados panaszokat s viszályokat szüntetett meg, midőn a lelkiismeret szabadságát valahára, biztosította.

Alkotmányos fejlődésünk kimondhatatlan kárára II. Lipót rövid kétévi uralkodása után 1792. marc. 1. meghalt; utóda I. Ferenc atyja oldala mellett s iskolájában nőtt fel, tele az alkotmány iránti lelkesült- séggel.

Az ellentét, mely I. Ferenc uralkodásának kezdete s későbbi kormánya között észlelhető, azon elvek hatásának róható fel, melyek első sorban Franciaországot felforgatták, és innen körutat téve, Európa többi államait is többé-kevésbbé, a történelmi jog mellőzésével, a fenálló intézmények megdöntésére csalogatták. Az uralkodók korán megértették a veszélyt, mely a francia eszmék megtestesülésével trónjokat fenyegette. II. Lipót a párizsi eseményekkel szemben határozott állást foglalt él, midőn a francia menekültek ügyét sajátjává tette s érdekök52) Corpus Juris.