Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1881
28 ben Kaunitz minisztere által Párizsba kemény jegyzéket küldött. E jegyzék hatását II. Lipót már nem, hanem elsőszülött fia s utóda I. Ferenc érezte, ki a forradalmi áramlat ellenében, támogatva a berlini udvartól, boldogult atyja álláspontját foglalta el. A háború elkerülhetetlen volt, erről egy pillanatig sem kételkedett Ferenc, s hogy készü- letlen ne találja, alattvalóinak ragaszkodásában keresett a megtámadások idejére segélyt. A Budán, 1792. május 20. összehitt országgyűlésen Ferenc, hogy a rendeket lekötelezze, minden felszólítás nélkül oly változást tett a királyi hitlevélen, melyre atyját, II. Lipótot, a rendek hasztalan kérték; nevezetesen, hogy a hitlevél első pontjában, hol a koronázás emlitte- tik, az utolsó országgyűlésen alkotott III. 4. cikkelyre történjék hivatkozás. A királyi előzékenység föllelkesité az országgyűlést s viszonzásul a franciák elleni háborúra önként megajánlották az ország segélyét. A királynak junius 6., a királynénak jun. 10. történt koronázása után a háború már tényleg kezdetét vevén, 1790. kinevezett reformbizottságok javaslatai a legközelebbi országgyűlésre halasztattak. Midőn az országgyűlés óhajai, hogy az illyr kancellária eltörül- tessék, hogy a magyar nyelvnek az őt megillető hely a tanodában megadassák, teljesedésbe mentek; senki sem gondolt arra, hogy a most kényszerűségből elnapolt reformjavaslatok hosszú évtizedeken keresztül fognak pihenni. A francia foradalom egész Európát lángbaboritotta; hosszú véres küzdelmekbe került a nemzeteknek, mig a szabadság képében megjelent francia uralmat lerázhatták magukról. Magyarország a háború kitörésétől kezdve mindvégig hallatlan erőfeszítéseket tett uralkodója érdekeinek megvédésére. Az országgyűlések, melyeket ezen időben tartottak, csak újabb és újabb hadi segély megszavazására jöttek össze. Páratlan türelemmel s nemeslelküséggel találkozunk ezen válságos időszakban az országgyűléseken s a nemzetben. Az ország több éven át, a rossz termés miatt, szükséget szenved; királya iránti lelkesültsége azonban a segélynyújtásban egy pillanatig sem szünetel; reformokért esdekel a nemzet a király előtt; atyai felszólítására, zúgolódás nélkül, az állapotok javítását jobb időre halasztja. Mekkora csalódás várakozott az országra! Napoleon legyőzésével Európában a régi absolutisztikus elvek ültek diadalt. A sz. szövetség minden szabadelvű törekvés elnyomására alakult. A háború nyomorai, melyek az országokat sújtották: újabb nyomornak, — a szellemi rabságnak lőnek forrásaivá. Ferenc 1793. óta roppant változáson ment keresztül; alkotmányos érzületét elnyomták a francia forradalomból a birodalomra háromlott szerencsétlenségek, minek szomorú következménye lett, hogy később az alkotmányos élet szabad nyilvánulásában is a forradalom rémképeit látta.
