Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
40 édesíti. Keressük most mi az ólom-czukor, vagy vegyészeti nyelven szólva, eezetsavas ólom ? V2 liter színtelen eczetbe vessünk 40—50 gramm ólom- éleget (ólom-tajt), hagyjuk ezt 4—6 óráig meleg helyen, e megtisztult folyadékot V3-ig elpárologtatjuk, és meghűlvén kijegeczesedik, ezt nevezik a közéletben ólom-czukornak. Ize édeses, viz és borszeszben könnyen olvad, és veszélyes hatású, mert az ólom, mint minden fém-vegyület, savakkal több, sokszor veszélyes és gyógyíthatatlan betegség forrása; igy görcsöket s kólikát is okoz. Az eczetesedni kezdő vagy savanyú borokat némelyek másként édesítik. Minthogy az ólomczukor izében mégis van valami undorító, az említett silány borokat az említett okoknál fogva következőleg igyekszenek javítani, ha ezen szót itt használni szabad és méltányos. A boros hordókba ólomlemezt tesznek, és e chemiai összeköttetés nemzi az u. n. ólomczukrot. Ezen sónak ize, mely a borban feolvad, korántsem oly undorító. Ez eljárást legalább Zimmermann „Chemie für Laien“ állítása szerint főleg Németországban követik. Városunkban is sokat volt ez emlegetve; de, tudtomra, egyetlen esetben sem lett igazolva a tény. Az ólomezukorral megrontott borokat könkénegsavval (aqua hydro- thion) felismerjük, mert ezen folyadékból néhány csepp a bort összezavarja, színét rontja és fekete csapadékot ad. Mi ezen folyadékot illeti, ez gyógyszertárban is vehető, záptojás szagu, a tüdőre mérgesen hat, mint légnemű testet a hideg viz bőven elnyeli; több forrásvíz is tartalmaz kis mennyiségben könkénegsavat; igy a badeni, parádi 1 — 1'5%-ot. De a bor hamisításának ezen nemét ne sokat feszegessük, mert az ólomczukor erős méreg; ily méregkeverők ügye fenyitő eljárást von maga után; tehát a törvényszékekhez, vagy más bíróságokhoz tartozik. Minden mesterséges bor iránt kisebb-nagyobb ellenszenvvel vagyunk, habár a tiszta süvegczu- kor, alkohol stb. korántsem veszélyes anyagok; az ellenszenvet talán a csalás fokozza. Minden becsületes borásznak meg kellene vallani, melyik a mesterséges, javított, és melyik a természetes bor. Azt hiszem ez esetben minden más színben állana előttünk ; mert a választás tőlünk függene. Ezen sokféle hamisítás, pancsolás után részletezve elmondom az újabb időben felkapott Petiot franczia eljárását. Ő friss törkölyre vizet önt, és lőrét csinál annyit, a mennyit akar, ehhez czukrot ád, valamint hozzá kever borkő- vagy czitromsavat, szintén a táblázati arányok szerint. Ha szép sárga szine nincs, igen ártatlan szer, az égett ezukor segit rajta, és a legszebb aranysárga szin is előállítható; ha csersav hiánya mutatkoznék, nehezen tisztulna és a megtörésre hajlandó volna, szüretkor félre tett és száraz, szellős helyen tartott összetört szőlőmagot tesz hozzá a borász, a mennyire szükségesnek látja. Ez is bor? Ez már valóságos bőrgyártás, mely átmenetet képez ahhoz, hogy az Egerpatakból is gyártsunk bort, mint a Duna vizéből gyártanak akármennyit. Nekünk, hála az égnek, ily bőrgyártásra szükségünk nincsen; borunk van elég jobbnál jobb; de igenis szükségünk van bor-iskolázásra, hogy értsünk hozzá s legyen gondunk
