Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879

40 édesíti. Keressük most mi az ólom-czukor, vagy vegyészeti nyelven szólva, eezetsavas ólom ? V2 liter színtelen eczetbe vessünk 40—50 gramm ólom- éleget (ólom-tajt), hagyjuk ezt 4—6 óráig meleg helyen, e megtisztult fo­lyadékot V3-ig elpárologtatjuk, és meghűlvén kijegeczesedik, ezt nevezik a közéletben ólom-czukornak. Ize édeses, viz és borszeszben könnyen olvad, és veszélyes hatású, mert az ólom, mint minden fém-vegyület, savakkal több, sokszor veszélyes és gyógyíthatatlan betegség forrása; igy görcsöket s kólikát is okoz. Az eczetesedni kezdő vagy savanyú borokat némelyek másként édesítik. Minthogy az ólomczukor izében mégis van valami un­dorító, az említett silány borokat az említett okoknál fogva következőleg igyekszenek javítani, ha ezen szót itt használni szabad és méltányos. A boros hordókba ólomlemezt tesznek, és e chemiai összeköttetés nemzi az u. n. ólomczukrot. Ezen sónak ize, mely a borban feolvad, korántsem oly undorító. Ez eljárást legalább Zimmermann „Chemie für Laien“ ál­lítása szerint főleg Németországban követik. Városunkban is sokat volt ez emlegetve; de, tudtomra, egyetlen esetben sem lett igazolva a tény. Az ólomezukorral megrontott borokat könkénegsavval (aqua hydro- thion) felismerjük, mert ezen folyadékból néhány csepp a bort összeza­varja, színét rontja és fekete csapadékot ad. Mi ezen folyadékot illeti, ez gyógyszertárban is vehető, záptojás szagu, a tüdőre mérgesen hat, mint légnemű testet a hideg viz bőven elnyeli; több forrásvíz is tartalmaz kis mennyiségben könkénegsavat; igy a badeni, parádi 1 — 1'5%-ot. De a bor hamisításának ezen nemét ne sokat feszegessük, mert az ólomczukor erős méreg; ily méregkeverők ügye fenyitő eljárást von maga után; tehát a törvényszékekhez, vagy más bíróságokhoz tartozik. Minden mesterséges bor iránt kisebb-nagyobb ellenszenvvel vagyunk, habár a tiszta süvegczu- kor, alkohol stb. korántsem veszélyes anyagok; az ellenszenvet talán a csalás fokozza. Minden becsületes borásznak meg kellene vallani, melyik a mesterséges, javított, és melyik a természetes bor. Azt hiszem ez eset­ben minden más színben állana előttünk ; mert a választás tőlünk függene. Ezen sokféle hamisítás, pancsolás után részletezve elmondom az újabb időben felkapott Petiot franczia eljárását. Ő friss törkölyre vizet önt, és lőrét csinál annyit, a mennyit akar, ehhez czukrot ád, valamint hozzá kever borkő- vagy czitromsavat, szintén a táblázati arányok szerint. Ha szép sárga szine nincs, igen ártatlan szer, az égett ezukor segit rajta, és a legszebb aranysárga szin is előállítható; ha csersav hiánya mutatkoz­nék, nehezen tisztulna és a megtörésre hajlandó volna, szüretkor félre tett és száraz, szellős helyen tartott összetört szőlőmagot tesz hozzá a borász, a mennyire szükségesnek látja. Ez is bor? Ez már valóságos bőrgyár­tás, mely átmenetet képez ahhoz, hogy az Egerpatakból is gyártsunk bort, mint a Duna vizéből gyártanak akármennyit. Nekünk, hála az égnek, ily bőrgyártásra szükségünk nincsen; borunk van elég jobbnál jobb; de igenis szükségünk van bor-iskolázásra, hogy értsünk hozzá s legyen gondunk

Next

/
Thumbnails
Contents