Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
41 az erjesztés, érlelés, tükrözésre stb. Tegyük hazánk ezen kincsesládáját alkalmassá a szállításra; a külföldet gondatlanul kezelt borokkal ne vezessük tévútra, és szép jövedelmünk forrását pillanatnyi látszólagos haszonért ne apaszszuk készakarva. Kimutattuk, hogy a kor nemcsak természeti, hanem erkölcsi betegségeknek is alá van vetve. Csak az egészséges borról állana a régi mondás : „Vinum est lac senum.“ Csak ez egészséges bor egészségforrás, az a nektár, melyből a görögök istenei halhatatlanságot és örök ifjúságot it- tanak. A feledés, de egyszersmind a lelkesedés, a vidámság és vigasz itala az. Ugyancsak méregitallá s a romlás forrásává lesz, ha a szenvedély iszik belőle. Mert a legnemesebb csak úgy marad nemes, ha nemesen élvezik, s az aljas bemocskolja az élvezetben a legnemesebbet! Azt, ki ezen értekezést, mely csak jeles munkák kivonata, végig olvasta, talán némely dolgok érdekelték, figyelmét felkeltették; meglehet, hogy a tudomány, vagy tapasztalat köréből némely új eszmét is hozott az olvasónak; de egyet mindenki tanulhatott és levonhatott belőle, mint el- vitázhatlan tényt, — azt, hogy keveset, igen keveset tudunk még az egész tárgyról. Nagy munka van még hátra a bor és borászat terén; de azért korántse riadjunk vissza, sőt buvárlatainkban fokozza ez kitartásunkat. A mi most még mintegy kisikamlik a búvár kezei közül, a mi meghiúsítja ma a vegyész minden fáradságát, arról később a fátyol fel fog lebbenni, és a mostani rejtélyek hosszú sora, mint nyitott könyv, fog előttünk kitárulni. S mily öröme leend a vegyész- vagy borásznak, ha a természetnek csak egy-egy titkát is elleste. Jegyzet. Az értekezésemben említett munkákon kívül, alkalmas olvasmányul ajánlhatom még e tárgyban a következőket: „Borászati naptár 1879.“ „Népszerű borászati kézikönyv, vegytani alapon Írva.“ Dr. Perlaki Mihály „Népszerű káté a szőlőművelés és borkezelés okszerű módjairól.“ Entz P. „A borkészítésről és borkezelésröl. A szőlő művelésről és kezelésről.“ Parragb Gábor. Mulder „Chemie des Weines.“ Aus d. holländischen v. K. Arenz. Végre lelkiismeretes tisztemnek tartom kimondani, hogy egész értekezésemben „Die Chemie des Weines v. Otto Uli u. A. Humel“ ezimű értekezést tartottam szem előtt és követtem nyomról nyomra a hazai viszonyok tekintetbevételével. — A borászati magyar irodalom terén legújabb: „Borászatunk reformjai Gyürky Antaltól. Váez, 1879. Budapest (Tettey N.) Ezen kiváló gyakorlati művet helybeli bortermelőinknek figyelmébe ajánlani bátorkodom. — Végre említés nélkül nem hagyom a „Magyar Korona" ez. napilap 1879-i 173. számát, hol a következő olvasható: „Az ország 41 borvidékének községeit magában foglaló munkán dolgozik jelenleg Schnierer Gyula osztály-tanácsos a kereskedelmi minisztériumban, — a fővárosi bor- és szeszes-ital tőzsdének mielőbbi megnyit- hatása végett. A munka czélja a tőzsdei jogszokásokban rejlik; ezek szerint ugyanis bor alatt csak az értetik, melynek itala szőlőből van szűrve és tisztán lefejtve, és termelésre nézve valódi; azaz Tokajban termett a valódi „tokaji,“ nem pedig Sopronyban gyártják siciliai mazsola szőlőből és gabonaszeszből. — A munka államköltségen lesz kinyomatva és minden kereskedelmi kamarának és gazdasági egyletnek hivatalból megküldve, azért, hogy a bortőzsde árlapján használandó 41 borvidék bor árainak jegyzésénél az illetők tudhassák tájékozni magokat az árak és termelési helyekre nézve. Horváth Zslgmond. 6
