Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
39 bornak egyáltalában hasznára nem szolgál a nagy kénsavtartalom, melyet annak adnak. A legelterjedtebb borhamisításokhoz tartoznak azok, melyek által a bor szinére és illatjára hatnak. Vörös bort csinálnak a fehérből, setéteb- bet a világosból és a megromlás által elszintelenedettnek visszaadják elvesztett színét. Festik a bort berzsenynyel, bodzabogyóval, sómmal, lak- muszszal, mályva-virággal és vörös répával; a vegytan újabb vívmányai a fuksziát is megismertették. Illatot adnak neki eczet- és salétrom-égeny- nyel és biztosan még számos égenynemet fognak feltalálni, hogy bort csináljanak, mint ma különféle csemege borokat, likőröket csinálnak. Egyébiránt tény, hogy bort már szőlőnedv segélye nélkül is csinálnak. Hogy mazsola- vagy aprószőlőből bort csinálnak, midőn azokat esővízzel feláztatják, s amint fehér vagy vörös bort akarnak, fehér vagy vörös borseprü által erjedésbe hozzák, még hagvján; mert a mazsola vagy apró szőlő mégis szőlőbogyó. Hogy ezen borfőzést nagyban gyakorolják, szintén megfoghatni, minthogy a vegyésznek lehetetlen, a nyelvnek pedig igen nehéz a mazsola-bort a természetestől megkülönböztetni. De csinálnak almából és körtéből is bort, melyhez először borkövet kell tenni, hogy annak legalább a bor fő alkatrészeit megadják. Sőt még burgonya-szörpből (Kartoffelsyrup) is csinálnak bort, midőn azt bor- vagy sörsöprűvel, sőt vörös ribiszke, cseresnye vagy más gyümölcsök kifacsart levővel erjedésbe hozzák, s annak azután borkősav, eczet-égeny s több mindenfélének hozzá vegyítése által valamely meghatározott borfaj izét és illatját megadni igyekeznek. A mi ezen számos hamisításokkal szemben legroszabb, az, hogy a vegytan, mely pedig különben, hol fölfedezései által vészt idéz elő, mindig kész az ellenóvszert is nyújtani, itt az ily csalások ellenében még semmi biztos ismérvi eszközt nem tudott feltalálni. A szin valódiságára nézve egyetlen tévmentes bizonyíték sincs. A megtörtént czukrozásról a vegyészet minden felvilágosítás nélkül hagy bennünket, minthogy reá nézve az alkoholtartalom ugyanaz marad, akár szőlőnedvből, akár czukorból, akár borszeszből származott az. Az almaborral való csalást a czitromsav jelenlétéből bebizonyíthatja, valamint bizonyos eczetsav tartalomból a romlott bornak mesterségesen történt savanytalanitására is következtethet. De legtöbb esetben nem tud tanácsot adni. Egyetlen eszköz még a gyanúsított bor összehasonlítása valódi borral, tekintve a nem illékony, nevezetesen a szervtelen alkrészeket. Mert úgy látszik, hogy a meghatározott termő helyekről származott borok legnagyobb változatlanságot és sajátiasságot tartanak meg. De ezen eszköz is természetesen csak igen tapasztalt és gyakorlott vegyész kezében juttathat sikerhez. A fehér és nagyon savanyú, vagy jobban mondva eczetesedni kezdő borokat édesíteni szokták. A hamisítás ezen módja következő: az ily borokba ólomczukrot tesznek, ez ott könnyen felolvad és minthogy az ólom-czukor maga édeses só, a bort is
