Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1879
18 szájába gyúlékony anyagokat, szalmát, szénát gyújtsunk, és ha ez égni képes, mindig beljebb tereljük; s ezen égő anyagok is ritkítani fogják a szénsavat; c) jó szolgálatot tesz a meszes viz, hígított kénsav is, ha rocs- kákba öntögetjük; mert a mész szeret a szénsavval egyesülni. — 3) A viz nagy bőségben nyeli el a szénsavat sez által kellemes savanyúságot nyer. Az ily szénsavas viz számosabb földnemet és sókat is képes feloldani, mint a tiszta viz; innen van, hogy a savanyú vizek egyszersmind gazdag ásványtartalmuak is. Hogy tehát a viz képes igen sok szénsavat lefoglalni, elnyelni, pinezekezelőink tetemes része ezt már ismeri ; most csak ujjal kell mutatnunk azon készülékekre, melyeket nálunk sokan a forrni kezdő boros hordókra, vízzel töltve, légmentesen felraknak; és hosszabb bizonyitgatás nélkül mindenki saját tapasztalatából tudja, hogy az ily pinczében a szénsav nem is képes úgy ártani, csak egyet el ne mulaszszunk: a vizet közben fel-felfrissiteni, mert a tiszta hideg viz is csak bizonyos határok között képes szénsavat elnyelni. Hogy pedig számokkal is beszéljek, 1 liter hideg viz képes 1 liter szénsavat elnyelni, erős nyomás mellett kétannyit. Szénsavban ezen módszer szerint gazdag a soda-viz, champagnei bor stb. — 4) A szénsav hatással van az állati életre. Mig ember, vagy állat él, vére folytonos mozgás- és változásban van; a szívből világos veres vér ömlik az ütereken keresztül a test minden részébe, innen sötétebben a visszereken keresztül visszajön a szívhez. Mielőtt azonban ezen körfutását újra kezdi, a tüdőn hajtatik keresztül, hol a beszítt körléggel benső érintkezésbe jő, ez által felötlő változáson megy keresztül; a visszerek sötét vére elveszti szénsavát és éleny felvétele által ismét világos veres ütéri vérré leend. A beszítt lég tehát élenye egy részét elveszti, és élenyben szegényebben, szénsavban gazdagabban jön ki; az állatország tehát szénsavas léget lehel ki, az igy kilehelt szénsavdús lég pedig: 5) Táplálja, élteti a növényeket szénsavval, melyet főleg leveleik által színak fel, azonfelül a gyökerek mindazon földből, mely televény-tartalmú, mert ez szénsavban gazdag, minden humus korhadásból nyervén anyagát, hol szénsav, viz nagy meny- nyiségben van. Ezen sovány forrásból nyerik a gyönge növények táplálékukat, mielőtt leveleik volnának és kísérletekkel a tudomány régen bebi- zonyitá, hogy a növény-világ szénsavat szí be táplálékára és a lógtengerbe a verőfényen élenyt lehel ki. 6) Végre nem jövünk magunkkal ellenmondásba, midőn a szénsavat oly veszélyes fojtónak irtuk le a tüdőre, ha most állítjuk, hogy a gyomorra igen hűsitőleg hat. Legszebb bizonyítás ételeinkben a természet bámulatra méltó működése. Nyáron a nagy hő enyhítésére, kertjeink, szőleink telve vannak gyümölcscsel, szilva, alma, baraczk, ribiszke, narancscsal, és főzelékeink: paréj, sóska, a káposzta némely faja stb. nyári táplálékunk főbb részeit adják, — miért? mert már a természet utalja az embert ekkor oly eledeleket használni, melyek tele vannak szénsavval, mi a nagy hőben enyhületet hoz. Nézzük csak italainkat is, a
