Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
48 ropa felé tart, s az északi jeges tengerbe viszi a dél tengerei meleg vizét, s onnan Ázsiát megkerülve, ismét visszafordúl, s hideg vizet hoz magával az egyenlítői tengerbe. Ez az áram is úgy jő létre, mint a levegő áramai ; a mexikói öböl vizei alsó hideg rétege, mely észak tengereiből került ide, megmelegszik, mint könnyebb a felületre jő s azután útját északnak veszi. S midőn a nap ezt is végbe viszi, bizony nagyobb munka meny- nyiséget hoz elő, mint a minőről földi fogalmakkal magunknak számot adhatunk. Megmérték a „Golf stream“ áramát, s úgy találták, hogy Florida partjainál 50 angol mérföldnyi szélességben, 1000 lábnyi mélyen halad, s óránként két mérföldnyi utat hagy hátra. Vize, mely eredetileg 18. 5-os C, egész 4 fokra hül alá, s az ez által felszabadult hőmennyiség akkora munkát képvisel, mely elég lenne 77479650X1012 (ez után a szám után 77479150 még 12 nulla gondolandó) fontnyi terhet, másodperez alatt egy lábnyi magasra emelni. Ez a felszabadult hő az északi vidékek hőmérsé- két emeli, s magának Angliának évi közép hőmérséke legalább is 8-°kal volna kisebb a mostaninál, ha ez a hatalmas áram nem léteznék. Kiszámították, hogy nélküle a földsarkok állandó hőmérséke 30 fokkal felemelkednék a fagypont alatt, ott végkép kiveszne minden élet. Pedig a „Golf stream“ mint mondottuk, a föld részeinek nem a leghatalmasabb árama, de a legjobban ismeretes. Hanem a nap nemcsak a nagy tengeráramok által viszi a vizeket egyik tengerből a másikba, hanem pára s felhő alakjában is ő viszi azokat a tengerből a kontinenseknek. A nap hője okozza, hogy a tengerfólület folytonos párolgásban van, még pedig annál nagyobb párolgásban, minél forróbban süt a nap; s igy történik, hogy mig az egyenlítői vidékek száraz földjei felett a megmelegitett száraz levegő száll fölfelé, addig ezen vidékek tengerei felett a pára, a gőz. Ezt a párát hidegebb tájék felé sodorja magával a légáramat, melyről mondottuk, hogy szintén a nap szüleménye. De tudva levő, hogy a gőzből, ha lehűtik, vizcseppek képződnek, s ez történik az észak felé sodort levegőbeli gőzzel is; meghűl s eső alakjában hull alá. Az erő, melyet a nap kifejt, hogy a tengerből keletkezett vízgőzöket a magasba emelje, iszonyú nagy lehet. Emberi erővel ezt képesek tenni nem volnánk; ha mégis felteszszük, hogy azon vízmennyiséget, mely egy 20 milliméternyi eső alakjában a magyar alföld 2000 négyszög mérföldnyi területére 24 óra alatt leesik, ismét fel akarnék emelni, ha nem is magasabbra, mint 50 méternyire; s ha felteszszük, hogy ehhez a legkitűnőbb szivattyúgépekkel rendelkezünk, s a kifejtett erőből semmi veszendőbe nem megy, akkor is 56 ezer lovat kellene a szivattyú gépeibe fogni, vagy azoknak megfelelő gőzgéppel dolgoztatni. De hát vájjon a nap oly iszonyú erőt kifejthető régi test-e, hogy akkora víztömeget bocsát a földfelület egy kis helyére 24 óra alatt alá, melynek újbóli fölemelésére csak 56,000 ló ereje lenne elég? Vájjon oly erőmennyiséget képvisel-e a nap, mely csak az egy „Golf stream“ áramot
