Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
49 2.148,000,000,000 ló erejével hajtja tovább ? A nap ezeknél bizonyára még sokkal nagyobb munkát végez el. Ha azon hőt, melyet a föld egy hektárja a naptól évenkint kap; mind munkára alakitanók át, akkor minden hektárra annyi munkamennyiség esnék, hogy azzal 9,852,200,000,000 ki- logrammnyi súlyt lehetne másodperezenként egy meter magasra emelni. Ha ezt gépek segítségével kellene előállítani, akkor a föld minden hektárján egy 4163 lóerejű gépnek kellene folytonos mozgásban lennie. Ha ellenben azt az egész hőt gépekkel akarnék pótolni, melyet az összes földfelület a naptól kap, akkor 543 milliárd gőzgépnek kellene folytonos mozgásban lennie s mindegyiknek 400 lóerővel bírnia. Pedig a föld csak egy kis részét kapja annak a hőnek, melyet a nap kisugároz s azonfelül, a mit mi kapunk, még 2.150,000,000-szer annyit szór szét a nagy mindenségbe, úgy, hogy a nap felületének minden négyszeglábjából annyi hő árad széjjel, menynyit csak úgy lehetne mesterségesen előállítani, ha a nap minden négy- szeglábnyi felületén egy 7000 lóerejű gőzkép lenne folytonos mozgásban, Az egész napfelület által kisugárzott hő elég lenne 8,340 -j- 1030 fontnyi súlyt évenkint 1 lábnyi magasba emelni, — oly szám ez (a 8,430 után még 30 nulla gondolandó), melyet követni gondolatban is alig vagyunk képesek, s melyről csak halvány fogalmunk lesz akkor is, ha azt mondjuk, hogy ez oly hőt képvisel óránként, mely elég lenne 2900 milliárd köbkilométernyi 0° fokú vizet felforralni, s melyek előállítására naponkint akkora darab szenet kellene elégetni, mint a föld maga. Igen, a nap ilyen óriási munkát végez s ezzel megadja az élethez megkíván tató szükségeket. Megadja a kellő meleget, s a kiima enyheségét, a lég tisztaságát s az eső áldást hozó nedűjét. Elet a mi fogalmaink szerint ezek nélkül nem képzelhető , mégis a nap az élet ezen feltételeit hozza elő; maga az élet előfejlesztése szintén a nap müve. Nézzük bár csak a növény-életet is, melynek létele nélkül az állat élete nem is képzelhető. Mert mi táplálkozhatunk ugyan a szarvasmarha vagy juh, sőt még a ragadozó állatok húsából is; hanem a szarvasmarha meg a juh és azon állatok, melyek a ragadozók eledeleül szolgálnak, füvet s egyátalában növényt esznek. A növény alkalmas talajon a magból kél elő, ha kellő meleg és nedv felett rendelkezik; de mind a nedv, mind a meleg csak a nap adományai, s a talajt is, hogy az élet felvételére alkalmassá legyen, a nap munkája készíti elő. A nap az, mely esőt hoz a kősziklákra is, az esővíz behatol azok likacsaiba, s kitágulása által elmállasztja, elporlasztja azokat, s belőlük termékeny talajt készít. Hanem a talajt aztán évezredeken át használja az emberiség, a növények termelése által elrabolja attól mindazokat a sajátságokat, melyek a növényi élethez szükségesek, — szóval, kiszívja a földet, oly módon, hogy többé semmi javítás által a föld termékenynyé nem tehető. Ekkor jönnek ismét a folyamok, melyek vizüket az eső által kapják, s melyek vizükkel egyrészt felmossák az egész termékeny felületet, mely körükbe esik; másrészt lehozzák e talajra a sziklák 7
