Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

Ezen közös forrása a sokféle mozgásoknak, melyek körülöttünk az életet fentartják, a sugárzó nap, mely fényt és hőt áraszt reánk.

Minden erő tőle származik. A szelek, melyek a légkörön átvonulnak, a szabályszerű pásztás szelektől a lengedező szellőkig, melyek a nap le- nyugtakor keletkeznek, nem egyebek, mint hőmérséki különbözetek, következésképen a napnak kitett és az árnyékba eső légrétegek sűrűsége közötti különbség. A kevély hajók, melyek pöffedező vitorlákkal a nagy tengeren a világ egyik részéből a másikba repülnek, ép úgy az által mozgattatnak, mint a szerény szélmalmok valamely dombon. A gőzmozdony, mely sebessége által a térbeli távolságot csaknem megszünteti, a kőszénből kifejlett s mozgássá alakúit hő által jő mozgásba; de ezen hő megint nem egyéb, mint a széneny, melyet a nap évezredeken át elválasztott és lerakott. A tűzi fa, mely télen át kályháinkat melegíti, csak azon ajándékot adja nekünk vissza, melyet egykor ő maga is a naptól kapott vala. Épen úgy megint a nap az, melytől a tavasz virágai gyönyörködtető színeiket nyerik: a nap érleli meg őszszel a gyümölcsöket is. Az egész természet csak az ő lüktetése által rezeg.

Tekintsük meg a folyókat, s tudjuk, hogy a folyékony vizrészecskék csak a nap engedelmével mozognak; e nélkül öszhangzatos futásukat azonnal be kellene szüntetniük. Ha a havasok százados jégfödte csúcsaira, ama magános tájakra, melyeket örök hó koronáz, fölemelkedünk, megint meg kell ismernünk, hogy maga a jég is ama fényt és hőt szóró lénynek, a napnak, köszöni létezését; hogy ha a hatalmas hő a tenger vizei egy részét pára alakban föl nem emelné, s ezen párákat a légben körutazást tenni nem kényszerítené, azok a hideg hegycsúcsokon sem össze nem sürüdhet- nének, sem föl nem tartathatnának.

Eső, hó, jégeső, dér, köd, szelek, orkánok, typhonok, zefirek, az év szakai és a napok változása, a felébredés hajnalhasadtával, az elszunyadás esti órákban, a dél égető sugarai és a harmat, mely a felhőtlen éjszakákon hull, azon csodálatos összefüggése oly sok gépezetnek, mely egy czélt elérni törekszik, ezen megmérhetetlen összeköttetése oly sok és különböző erőknek, melyek oly sajátságosán összeműködnek, hogy e földön az életet fentartsák — eredetüket és végokukat azon borzasztó nagyságú csillagban, melynek átmérője 188 ezer mérföld, tömege 355 ezerszer nagyobb a földénél és még 700-szor nagyobb, mint valamennyi bolygóé összesen véve, — találják, mely reánk ragyogó fényét árasztja.

A növényéletet a nap hatása táplálja a heve s különösen fénye által, mert ez utóbbi nélkül a szilárd széneny kiválásának a lég szénsavából helye nem leendene. De a növényi élet nem közvetett, vagy közvetlen forrása-e az állati életnek ? Csak az előbbi rovására tarthatja föl magát az utóbbi. Más szavakkal: a növényélet kiindulási pontja szétbontás, az állati életé összekötés. Testünk melege és az erő, melylyel birunk, egyenes voIV.