Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

89

sem ez nem jő a tégelylyel valódi érinkezésbe; a gáz és gőz, mely a kemény szénsavból és az aetherből fejlődik, s mind a kettőt beburkolja, óvják attól a tömeget. Ha már most vizzel telt kis csésze a tégelybe merit- tetik, úgy hogy az a kemény szénsav és aether vegyülékét közvetlenül érintse, akkor a viz megfagy és igy az izzó tégelyből jég-gömb kerül ki. A tömeg hidegsége az izzó tégelyben nem csupán néhány foknyi a fagypont alatt, hanem igen is tetemes, mi abból következik, hogy a higany, üvegcsőbe zárva, abban megfagyasztható. Boutigny továbbá „Etudes sur les corps á l’état spheroidal“ 3. kiad. Páris, 1857. czimü munkájában mondja, hogy az említett kísérleteket az öntödékben a munkások többször ismétlik, felolvasztott vas- és bronzban vizzel nedvesített ujjaikat többször bemártják, a nélkül, hogy azokat megégetnék. Poggendorf Annalis-ai 78-ik kötetében felhozza, hogy Plücker ezen kísérleteket maga is sokszor sikeresen ismételte. Felolvadt ólomban is sikerül a kísérlet; de sokan a kéz vizzel való nedvesítése helyett a kénégenyt jobban ajánlják; ólommal azonban óvatosan járjunk el, különösen a felületen képződött éleget el kell előbb távolítani, mert az éleg a kézhez tapad és égető fájdalmakat okoz. E szerint mindazon erők, melyek a világegyetem életében egymást keresztül vágják vagy egymással egyesülnek, úgyszólván csak a mi érzékeink által észrevett, vagy látható nyilvánulásai egy és ugyanazon tevékenységnek: a mozgásnak. Érzékeink mindemke különös módját veszi annak

észre, s különös rendről nyújt nekünk fogalmat, mely minden egyebektől külön van válva. Bizonyos neme a mozgásnak, mely szűk határok közé van szorítva, a látidegre tesz benyomást, s reánk nézve azon tényezőt képezi, melyet fénynek nevezünk, mindazon kiilönféleségekkel, melyek abból erednek. Más neme a mozgásnak ismét más határok közé szoritva, a hali- ideget hozza rezgésbe, s bennünk a hang benyomását eszközli mindazon különféleségekkel, melyek azzal összeköttetésben állnak. Megint másik hőt, vagy villamosságot okoz; meg másik, mely a mi idegrendszerünk működéseihez hozzá nem férhető szellemünkre nézve a nehézség, a tömecsro- konság, az összetartás vagy tapadás, a vonzás, vagy taszítás stb. különböző erőit képezi. Szóval, az egyetemes mozgás a világ törvénye. Földünkön, hol lakunk, érzékeink s gondolkodásunk segélyével észleljük mi ezen törvény némely hatásait, melyeket előbb, mint főerőket tekinténk, de a melyeket már most, mint azon egy törvény különböző és együttleges nyilvá- núlásait nézzük, mely azonban más, előttünk még ismeretlen módok szerint is nyilvánithatandja magát.

Talán körülöttünk, szemeink előtt, fülünk, szaglásunk, ízlésünk vagy tapintásunk hordtávolán kívül, még egész sora megy végbe a tüneményeknek, a nélkül, hogy lehetséges volna azok létezéséről tudomást szereznünk. Talán oly jelentékeny tünemények ezek, melyek ismerete kulcsúi szolgálhatna sok oly rejtvény megfejtéséhez, melyek még a természettudomány mezején feloldásra várnak. Hogy azok tekintetében átalános járatlanságun-