Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

40 kát megismerjük, elég tudnunk, hogy azon mozgások, melyekből ezen tü­nemények kiindulnak, felfogási tehetségünkkel viszonyban nem állanak. Azért vonulnak azok el, fájdalom, észrevétlenül előttünk, miként a fénysu­garak nagy része szemünk reczehártyáján keresztül megy, a nélkül, hogy arról tudatunk volna. — Föltétien szükségesség , hogy ezen mozgások szerveinkkel összhangzásban legyenek. A mozgás felett azonban van még hatalmas tényező, minden fölött uralgó szabály, melynek minden engedel­meskedni kénytelen, s ez a szám. — A szám a mozgás fölött áll. Szám az, mi a mozgás különféle nyilvánulásait meghatározza, s azokat érzéke­inkre nézve hozzáférhetőkké teszi. Ha pl. a következő viszonyszámokat: 1, Vs; V#, 4h, 32, 5/a, >Vs, 2 írjuk, ezen 8 számban a zenészeti hullámok egész sorát bírjuk. Az első, harmadik, ötödik és az utolsó adják a tökéletes zengzetet. Ha ezen viszo­nyokat megváltoztatjuk, förtelmes hangzavart nyerünk. A műszer, mely által a hangokat észreveszszük, úgy van szerkesztve, hogy ezen viszonyok az egyetlenek, melyek hozzánk öszhangzatosan szobinak. Meg kell azokat tartani, vagy hallgatni. Minden, a mit magunknak megengedhetünk az, hogy a harmadon valamit, változtathatunk, s % helyett ®/5-öt Írhatunk; de már ezen csekély változtatással is a zene nagyszerűségéről, melynek fel­adata örömet, hősiességet, diadalt fejezni ki, az alantiasra a szomorúság, ábrándozás és fájdalom zenéjére szállunk alá. — Legjobban kielégíti hall- szervünket az alap- és nyolczadhang együtt zöngése, utána következik az alap- és ötödhang; kevésbbé tökéletes, de azért megnyugtató a kis és nagy harmad, negyed és hatod öszhangzása az alapzöngével; azonban kellemet­lenül hat az alap- és másod, nemkülönben az alap- és hetedhang szét- hangzása. Ha a zöngék viszony számait egymás mellé állítjuk, azonnal kitűnik az öszliangzás és széthangzás igen egyszerű szabálya. Az alapzöngével ösz- hangzók viszonyszámai u. i. úgy állnak, mint: 1:2:8:4:5:6, mig a széthangzóké: 8:9:15, miből látható, hogy azon zöngék hatnak kelle­mesen a fülre, melyek viszonyszáma kis szám által fejezhető ki; és pedig annál tökéletesebb két zönge öszhangzása, minél kisebbek ezek viszony­számai ; ellenben kellemetlen benyomást keltenek azok, melyek viszonya csak nagyobb szám által fejezhető ki. ,0) — Mielőtt vizsgálódásainkat be­fejeznék s utolsó áttekintésben ezen különféle ténykedések összes körrajzát szem elé állítanék, álljunk meg egy pillanatra, s miként az ókori iskola skeptikusai, vegyünk tekintetbe némely ellenvetéseket. Arra fognak azok nekünk szolgálni, hogy semmit el ne fogadjunk, mi a tapasztalás által eléggé igazolva nincsen; a theoretikusok pedig, minden időelőtti eldöntés­től annál nagyobb szigorral óvakodjanak. ,0) L. Fehér Ip. Kísérleti term. tan. 1. k.

Next

/
Thumbnails
Contents