Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

25

nek. A másik fajta kísérletnél vas csőbe levegőt szivattyúzott be egész 22 légnyomásig és kiszámította, mekkora munkába kerül a levegőnek ily fokú megsüritése. A cső, melyben a sűrítést végrehajtotta, alkalmasan berendezett viz-edénybe volt mártva, úgy, hogy a lég összenyomása által gerjesztett hő e vizet melegítette. Megfigyelvén, mennyire emelkedett ily módon a viz hőmérséke, a fejlesztett hő mennyiségét is ki lehetett számítani. — E kísérletek igy elmondva elég egyszerűek; de végrehajtásuk sokszerü Óvatosságot igényel.

S most csináljunk egy kis számvetést, melyből munkásunknak, a hőnek. tehetségét megbecsülni tanuljuk. — Lássuk például, mekkora munkát végez, mikor a fagyos bilincseket megoldja, a jeget felolvasztja? A tett kísérletek szerint egy kilogramm jégnek megolvasztásakor 79 hőegység lesz lappangóvá; ennyi meleg tűnik el, azaz ennyi meleg szolgál arra a munkára, hogy a jégrészecskék merev kapcsolatát feloldja s neki folyékonyságot szerezzen. E munka, mint látni, 79 hőegységet emészt meg, vagyis egyenlő értékű azon munkával, mely 79 hőegységnek felel meg, tehát 424 Xj 79=83496 kilogramm-méternyi munkával. Eszerint, ha lehetséges volna külső erőszakkal, például törve, zúzva, morzsolva, tépve a jeget vízzé változtatnunk, ez a dolog egy kilogramm jégnél nekünk annyi fáradságunkba kerülne, mint 33496 kilogrammnak 1 méterré való fölemelése. Munkásunk tehát ugyancsak derekasan dolgozik, midőn a tavasz közeledtével a tél hagyatékát, a jeget, a havat eltakarítja.

De még jelentékenyebb munkája, midőn a vizet gőzzé változtatja, midőn a folyadékok részecskéit annyira szétválasztja, hogy azok szerteszét szélednek Egy kilogramm viznek, mely a forrpontig, tehát 100 fokig van hevítve s a lég rendes nyomása alatt van, elgőzölögtetése 536 hőegységbe kerül. Számítsuk ki már most a megfelelő munkát: a hőegységnek 424 km. munka felel meg, 536 hőegységnek tehát 424X536 —227,264 km. Munkásunk e szerint, midőn egy kilogramm vízből az említett körülmények közt gőzt képez, akkora munkát hajt végre, mintha 227,264 kilogrammnyi terhet egy méter magasságra emelne. így jut a gőz azon roppant munkaképességhez, mely alkalmilag érvényesíti magát. A gőzgépeknél példáéi a gőz neki feszül egy dugatyúnak s ezt fel s alá taszigálja, ez alkalommal tehát kiszolgáltatja a benne mintegy felhalmozott munkát: a végrehajtott munkával arányosan fogy munkaképessége is, és ennek elfogytával visszatér előbbi állapotába, azaz vízzé válik. A felhozott számok némi fogalmat adhatnak arról, mily roppant munkaerővel rendelkeznek gőzgépeink. (V. ö. Természeti, közlöny 1869. „A meleg mint munkás.“ 311—313.)

Minthogy napjainkban az erőmütani hőelmélet a természettudomány igen nagy ágává nőtte ki magát: azért ezen tan fejlődésének történetét főleg Secchi után rövid vázlatban adandóm elő. (V. ö. Secchi „Die Einheit d. Naturkräfte I. K. 7. 1.“)

Újabb időkig a természettudósok a hőt nehézség alá nem eső, súly4