Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

23

viszonyt, melynek kell lenni a gőz különböző hömérséke és feszültsége és az annak megfelelő erőmiitani munkateljesítés között. Ez vala első kísérleti meghatározása a hő erőmiitani aequivalensének; a talált szám megjegyzésre méltólag egyezik azokkal, melyeket más észlelők más utón nyertek.

1842-ik év tavaszán Dr. Mayer orvos Heilbronnban (Életéről, viszontagságairól v. ö. Julius Róbert Mayer: „A mai hőelmélet egyik megalapítója.“ A természettudományi közlöny 1878. 264. lap) értekezést tett közzé, melyben kijelöli az utat, melyen ezen aecjuivalens megtalálható. Ezen út vala megfigyelése azon hatálynak, melyet a légszesz kiterjedése által hozunk elő. Ha ezen hosszadalmas s fáradságos nyomozásokat követjük, oda jutunk, hogy azon hőmennyiség, mely megkivántató, hogy egy köbméter lég hőmérsékét — állandó térfogat mellett — 273°-ra emelhessük egyenlő oly hőmennyiséggel, mely által 60 kilogramm viz hömérséke egy fokra emeltetnék. Ha pedig a lég állandó nyomás alatt állott, akkor hőmérsékének 273°-ra emeléséhez annyi hő szükséges, mely 60. 1.41=84.6 klg viz hőmérsékét emeli egy fokkal. De ez alatt a lég térfogata kétszeresére kiterjedt, tehát ez előbbi és utóbbi hőmennyiség közötti különbség — 84. 6—60= 24.6 klg viz hőmérsékének 1 fokkal való emeléséhez szükséges hő — arra lön fordítva, hogy 10336 klgrnyi súlyt (a lég nyomás egy □ méternyi felületre) 1 méter magasra emelhessünk. Innen a hő erőmütani aequivalense eme hányados azaz kerekszámmal 420 mklgr.

Avagy más szavakkal: „a hőmennyiség, mely megkivántató egy kilogramm- nyi súlyú vizet egy fokkal föllebb emelni, elég hogy 420 kilogrammnyi súlyt egy méter magasra emeljen, azaz 420 méterkgrnyi munkát végezzen.“

P. Angelo Seechi „Die Einheit der Naturkräfte“ című munkájában 24. lapon Zenner, Hirn és más szorgalmas kutatók nyomán következő egyenletet állított fel: ne n425 mk; hol n a számot, c a caloriát jelzi. Ebből egy meterkilogramm munka hőegyenértéke — tehát n. 1 mk ~ (V. ö. Die Einheit der Kräfte. Ein Beitrag zur Naturphilosophie von P. Angelo Secchi. Director der Sternwarte des collegium Romanum. Autorosirte Übersetzung von Dr. L. Rudolf Schulze. Leipzig 1875.)

Mayer első értekezésében csak jelezve van az út, melyen az egyen- értéket kereste; a számítás részletei nincsenek közölve. Ezen értekezésben mondotta ki az erő átalakítható és meg nem semmisíthető voltát, s a hő mechanikai egyenértékét csak annyiban vette tekintetbe, a mennyiben az ő alapelveinek felvilágosítására szolgált. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó munka csak előleges tudósitás-féle volt, melyben a szerző megállapítani kívánta az általa tett felfedezés idejét. Következő munkái kölcsönöztek nagy jelentőséget a bennök tovább kifejtett elméletnek. 1845-ben rendkívüli értékű és fontosságú iratot bocsátott a nyilvánosság elé a szerves mozgásról és táplálkozásról. Ezt 1848-ban „Adalékok az ég dy- na unkájához“ czimű munkája követte, melyben nagy merészséggel, el-