Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878

a teremtés és nem-teremtés között választhatott volna, nem pedig egyszersmind a különböző világok között — s igy pusztán libertás eontradictionis, nem pedig libertás specificationis-szal is bírna.29)

3.) Ha Isten egyedül legjobb világot teremthete ,létre nézve1, akkor korlátozást szenvede mindenhatósága; mert ha létre nézve jobb világ már nem volna lehetséges; úgy az Isten teremtési képessége ki volna már merítve, e világ teremtésekor elérte volna a netovábbot. Már pedig az isteni mindenhatóság fogalma követeli, hogy vógetlen sok világot, hatalmában ki- merithetetlenül, tudjon létre hozni.3U)

E vizsgálatból kitűnik, hogy a teremtett világ igy, amint tényleg létezik, a lehető legjobban van ugyan teremtve s berendezve, mind az által jobb világ is teremtethetett volna ennél. Azon kérdés merül tehát fel, vajon Isten meg- változtathatja-e e teremtési rendet, s akarhat-e ennél jobb világot teremteni ?

Vannak kik azon véleményt látszanak pártolni, melyszerint Isten, ha akarja megváltoztathatja ezen teremtési rendet.31) De ismét mások az ellenkező vélemény mellett harczolnak, s mi ezek soraiban állunk, mert az okok súlya mellettök győz. — Az okok ezek: ha Isten elhatárzá, hogy a természetet igy s nem máskép fogja teremteni, úgy azon rendet is, mely a természetet a főczél elérésére képesíti, minthogy a természetnek teljesen megfelel, igy és nem máskép kelle teremtenie. Ha pedig magát erre elhatározás úgy bölesesége, szentsége s igazsága nem engedi, hogy határozatát megváltoztassa, ha pedig nem vonhatja már vissza határozatát, úgy ami jelenleg ellenkezik a renddel, nem teheti, hogy az vele megegyezzék, tehát a jó és rósz ezután is jó és rósz fog maradni ,önmagában véve‘ — azaz természeténél fogva.32) Nem tesz akadályt azon ellenvetés, mintha ez az isteni szabad akarattal ellentétes állítás volna. Mert bármennyire szabad is az akarat, mégis, ha már magát valamire elbatározá, e ténynyel lemondott szabadságáról, s elhatározásának tettlegesitésére a kényszerűséget nem kerülheti ki. Ha tehát Isten elhatározá szabadakaratát ilyen s nem más világ teremtésére fordítani: úgy szabadságáról az elhatározással lemondott, s bölesesége, igazsága, szentsége nem engedik meg elhatározása visz- szavonását.33)

Mindezen fejtegetés után, Ítéletünket az Optimismus fölött ekként mondjuk ki:

Etényleg létező világ, teljesen megfelelvén azon czél- nak. melyet Isten eléje tűzött, úgy amint teremtve s berendezve van, jobban sem nem teremtethetett sem el nem ren- deztethetett volna, következéskép önmagában véve a lehető legjobb. Mindazáltal létére nézve absolute épen nem mondható a legtökéletesebbnek is. Azonban a jelenleg megteremte tt világot Isten nem fogja máskép teremteni.

Ez a bölcselet felelete azon kérdésre: „E teremtett világ a legjobb-e?!...34)

11

___

r