Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
10 Isten, ki minden tulajdonságot végetlen tökélyfokban bir: legbölcsebb, legjobb, mindenható, végtelen szabad, s e tulajdonainál fogva egyetlen. Lássuk már most, e fölsorolt tulajdonai mily viszonyban vannak az op- timismusi rendszerekkel? Vessük őket egybe: 1) Isten végtelenül bölcs, tehát ha czélt akar elérni, úgy olyan eszközt ,tud‘ választani, mely tökéletesen megfelel a czélnak. Midőn tehát a teremtett világnak czélt tűzött ki, akként ,tudá‘ a világot teremteni s berendezni, hogy az a czélnak tökéletesen megfeleljen. 2. ) Isten mindenható, tehát ha czélt akar elérni, úgy ,képes1 a czélra oly eszközt létrehozni, mely tökéletesen megfeleljen a czélnak. Midőn tehát a teremtett világnak czélt tűzött ki, ,képes1 volt ezt úgy teremteni, hogy a czélt tökéletesen megvalósitsa. 3. ) Isten a legjobb; tehát ha czélt akar elérni, úgy ,akar' oly eszközt létrehozni, mely a czélt tökéletesen elérje. Midőn tehát a teremtett világnak czélt tűzött ki, ,akará‘ azt úgy teremteni, hogy a czélt tökéletesen elérje. Ha tehát Isten ,tudá‘ is, miképen felel meg a világ legjobban a czélnak, ,akará; is, hogy megfeleljen annak, ,képes' is volt úgy intézkedni, hogy a világ a czélt betöltse : úgy a világ csakugyan akként van alkotva, hogy a czélt tökéletesen eléri. Már ha valamely lényt annyiban nevezünk tökéletesnek, a mennyiben ezélját betölti, úgy a tényleg létező világ, mint amely czélját a lehető legjobban betölti, a lehető legjobban van teremtve s berendezve, úgy annyira, hogy e tényleg létező világ jobban sem nem teremtethetett, sem nem rendeztethetett volna be. Mi következik ebből ? Ebből csak az következik, hogy mivel a ,tényleg létező1 világ a legjobb : azért a relativ Optimismus helyeslendő, az obsolut Optimismus pedig legalább is fölösleges. Azonban nemcsak fölösleges, hanem helytelen is az absolut Optimismus, miként kiderül a következőkből: 1.) Egy, a ,létre1 nézve legjobb világ, melynél jobb már nem volna lehetséges, nem is gondolható, mert: a teremtett világ czélja: az isteni tökély visszat űkrözése. Minthogy pedig az isteni tökély végtelen, s ezt véges létezőknek kell visszatükrözni: a véges létezők végetlen sok módosúlásban képesithetők annak föltüntetésére, s így habár még oly tökéletes fokban léteznék is a világ, még mindég lehetne tökéletesebb, mert a végetlen tökélyt soha sem érhetné el, s mihelyt elérné, azonnal megszűnnék véges lenni; s igy már nem lehetne visszfénye a tökélynek, hanem inkább maga a tökély; ez esetben pedig két tökéletes lény volna, ez pedig ellenkezik a végetlenül tökéletes lény vagyis Isten fogalmával; mert a végetlen lény, ,csak egy lehet.1 28) 2 ) Ha Istennek szükségkép a legjobb világot kellett volna létre hoznia, akkor szabadsága korlátozást szenvedett volna; mert ez esetben csak
