Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
9 3.) Senki sem oly jó, hogy semmi bűnt nem követne el, és senki sem rósz annyira, hogy semmi jót nem tenne. Ha tehát a jónak rósz életmód jut osztályrészül, a rósz életűnek pedig földi jó: mindkét esetben csekély jó vagy rósz tetteik jutalmát veszik el , hogy a jövő életben valódi mivoltuk szerint jutalmaztassanak. És így habár a jók e földön szenvednek s a gonoszak örvendenek is: a jövő életben ezen látszólagos disharmonia ki fog egyenlittetni. 24) E fejtegetésekből kiderül, hogy a teremtett világ midőn megvalósítja a teremtés czélját, e ezélja betöltésében nem akadályoztatik a világon szemlélhető rósz által. 2i) Ha beigazoltatott az, miszerint a világ úgy van teremtve, hogy Isten czélját képes megvalósítni, s hogy e czélra törekvésében nem akadály oztatik a világon szemlélhető rósz által: azon kédés merül föl, miként kell tehát értenünk ezen állitást: e teremtett világ a legjobb-e ? V. Az Optimismus méltánylása. Miután az indok és czél, melynek tekintetéből Isten a világot teremté, ismeretes előttünk; s miután tudjuk azt, hogy a világ csakugyan megfelel a teremtési czélnak a benne szemlélhető roszak mellett is: lehetséges-e, hogy e teremtett világ a lehető legjobb legyen? Mielőtt e kérdésre megfelelnénk, szükséges tisztába jönnünk azon érteménynyel, melyben venni kell a legjobb világ fogalmát. Maga a rendszer, mely a világot legjobbnak hirdeti, Optimismus nevet visel. Kérdés tehát, az Optimismus védői mily érteményben hirdetik legjobbnak a világot. Vannak kik állítják, miszerint a tényleg létező világnak, amenynyiben rajta minden teljesen úgy van berendezve, hogy a teremtési czélnak megfeleljen, egészen és teljesen a legjobbnak kell lennie. E tekintetben tehát nem lehet már jobb, mint amilyen tényleg. — Ezen elmélet relativ Optimismus nevet visel.2e) Mások állítják, miszerint a tényleg létező világ, létére nézve a legjobb és legtökéletesebb, s pedig úgy, hogy a tényleg létező világnál jobb és tö- kélyesebb nem is lehetséges hogy létezhessék; mert, úgy mondanak, ha Isten teremt, akkor egyedül a létre nézve legjobb világot teremtheti, minthogy csak is igy választhatja azt ki a többi világok közül, ellenkező esetben Isten részéről a választásnak nem volna oka ez pedig nem is gondolható. — Ezen nézet absolut Optimismus név alatt ismeretes.27) Ha a két nézet között biróúl akarunk föllépni, csak úgy hozhatunk róluk helyes ítéletet, ha mindkettőt Isten eszméjéhez viszonyítván föltüntetjük, melyik egyezik meg vagy ellenkezik az Isten tökélyeivel. E tekintetből azt mondjuk: 2
