Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
109 dig szeretettel s bizalommal ejti azokat ki; midőn az anyát szólítja és az atyát hívja, — miért fordítja ugyanakkor rajok tekintetét s szivet? Azért, mert titkos sejtelmével bir az őt szerető s támogató szülőknek, kiknek oltalmában él és növelkedik. Az anyai szív gyöngédségét s az atyai hatalom tekintélyét senki sem érzi élénkebben, mint a gyermeki szív. Mikor látjuk, hogy a 3—4 éves gyermekese ezer kérdésével s kérelmével ostromolja anyját , azt lehetne valóban hinnünk , hogy ismernie kell azon önfeláldozást, melynél fogva az anya önmagát semminek, s csakis gyermekét tekinti mindennek ; és értenie, hogy az anyai szívben minden oly csudálatra méltó, még magok a gyöngeségek is. Igazán, valami titkos érzékkel kell már is bírnia az atya hatalmáról, az anya kiapadhatlan jóságáról, s mindkettőnek tapasz* taltságáról és böleseségéröl; mert csak ez lehet a kulcsa annak: miért, hogy annyi kérelmet és kérdést intéz hozzájok, és csakis őhozzájok, ritkábban másokhoz; s olyan kérdéseket s kérelmeket sokszor, hogy el kell azokon bámulniok és beismerniök, miként magok sem bírnak oly élénk érzetével szülői jogaiknak s kötelességüknek, milyennel kisdedük. Valóban, providentiális ösztön ez a gyermekben, melyből őmaga kívánja, hogy neveljük őt. . . S mily fontosság, mennyi előny rejlik ezen jelenségben a nevelőre nézve, önkényt belátható. Eme számtalan kérdések, a melyeket tesznek, és a feleletek, melyeket megvárnak, — ez az élet első iskolája, mely az embert az érezésbe, gondolkodásba s a nyelvbe, a maga fenséges kiváltságaiba bévezeti. Ezen iskola az, melyből sajátképen kiemelkedik az ember s melyben inkább, mint a nyilvános nevelésben, előkészíti jövőjét. Mily kívánatos azért, hogy az első nevelést magok a szülők tetőzzék be; és hogy ez első nevelés korán meg ne szűnjék, azaz idő előtt, ha még oly önzetlen és jámbor, de mégis idegen, kezekre ne bizassék. Az anyai nagy mü, az első nevelés szerencsés betetőzésének azonban az éber, kitartó gondozás csak első, de nem egész biztosítéka még. A szeretet s ennek magasztos hozománya, az önodaadás, minden anyától kitelik. Az anyai szeretet azonban, egymaga, olyan kés, mely nem csak kenyeret szeld el hét, hanem sebezhet, ölhet is, ha higgadt, elfogulatlan, beható értelem nem irányozza azt. A gyermektermészet egy egész nagy világ; rejtélyeibe észszel, értelemmel kell a nevelőnek behatolnia. A felszínen eszközölt nevelés hiú munka. A lélek és szív legbenső mélyein kell annak végbemennie; mivel ott rejlenek úgy akadályainak csomói, mint megoldásának eszközei. A serdülő gyermeknek értelemmel vezetett nevelésénél első fontosságú: hogy ismerni tanulja az anya gyermeke hibáit és, ezekkel szemben, a maga hibáit. Bölcs Plató állitá, hogy a gyermek nem születik jónak; de jóvá válhatik a nevelés által. Mások viszont: hogy a lélek az újszülöttben tiszta, beiratlan tábla, mely jót, roszat egykép elfogadhat. Mindkettőhöz férhetne szó; annyi azonban bizonyosnak látszik, mikép az emberi szülött valamint magával hozza már világra lelkében a dolgok örök typusait,
