Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878
8 tapasztalt hiányokra, úgy azt veszszük észre, hogy a világon rósz nincs, mert mind az, ami van, magában véve jó, s ami rósz, az valami jónak távollétében, hiányában áll. Pl. ha valaki bűnt követ el, azon törvény szerint, mely ellen vétett, nem volt tevékeny, így tevékenységét a törvény nem szoríthatta a rend alá, s ha nem volt tevékeny, úgy azon tekintetben nem létezett. E tevékenységének hiánya, e nem létezése, e semmi volta neveztetik rosznak. *7) 2. ) Tekintetbe veendő továbbá, hogy a véges létezők épen mivel végesek, azért egyik sem képes magánosán föltüntetni az isteni végetlen jóságot, hanem csak bizonyos oldalról, ugyanazért amennyiben bizonyos oldalról feltünteti: jó, amennyiben pedig nem képes azt feltüntetni: hiányos, s e hiánya: rósz. S azért is minthogy valamennyi véges lény magában csak egy-vagy másoldalról képes fölmutatni a tökélyt: valamennyi együttvéve állítja elő a tökély képét, innen van, hogy ha valamely létező önmagában rosznak látszik is lenni, a többivel öszhangban szükséges a tökély ábrájának kinyomatára, mint pl. a festményben a sötét és világos hely. 18) S így ha egyet-mást rosznak látunk, ez azon korlátoltságunkból ered, melynél fogva nem vagyunk képesek a véges lények egész összeségét öszhangban s egymáshoz való viszonyulatukban szemlélni. ,9) 3. ) Igen sok, amit rosznak mondunk, magában véve jó, csak az emberre nézve rósz, s e rósz ránk nézve szükséges a bűnök büntetésére. És így Istenre nézve jó, mert ez által megbántását visszatorolja, s ekként a megzavart rend helyre áll. 20) Jó az Istenre nézve azért is; mert eszközül szolgál neki a bűnösök megjavítására, s az égiekhez való emelésére, mert az erény csak a szerencsétlenségekben gyakoroltatik s tökéletesíttetik kellőleg.21) így hát ami előttünk rósz, épen az szolgál eszközül a rend minél pontosabb betöltésére, s így a tökély képének minél hűbb kinyomatára. Az elsorolt három pont szerint bármi alakban mutatkozik is a rósz, akár az erkölcsi, akár az anyagi téren, minden körülmény közt megfejthető s öszhangba hozható a legjobb világ eszméjével. Ha már a rósz magában véve, tárgyilagosan, Öszhangba hozható a legjobb világ eszméjével : vizsgáljuk meg, mily álláspontot foglal el az isteni gondviselés a roszszal szemben ? Ez álláspontnál szembetűnő contrast az, hogy az emberei külső, anyagi állapota nincs arányban a belső lelki becscsel, értékkel. A roszak olykor bővelkednek a földi javakban, mig a jók nyomorognak. Behatóbb vizsgálat mellett e látszólagos rósz is eltűnik, mert: 1. ) Sokszor, kik jóknak látszanak lenni, valóban nem azok; s viszont kik külsőleg roszaknak tűnnek föl, belül jók. 22) 2. ) Bár az erényesek külső sorsa szánandónak tűnik föl: mégis a szív nyugalma sokkal inkább boldogítja őket, mint másokat a földi kincs. Ellenben, habár a roszak bővelkednek is külső javakban: keblöket mardossa a lelkiismeret.23)
