Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
8 izomfeszitésből, mindig több viz párolgott el. Vizsgálat alá vették az embert is nyugalom- és munkában, s úgy találták, hogy a nyugalomban 24 óra alatt gyakran csak 900 gramm viz párolgott el, ellenben feszült munka mellett ugyanazon idő alatt 2000 gramm, mi által az első esetben 504000 az utóbbiban 1120000 hőegység vétetett el párolgás által a testből. Innen érthető, mikép lehet az, hogy az ember vére a legfeszültebb munka mellett sem melegebb, sőt nem ritkán épen hűsebb. Az utóbbi, újabb időben nevezetesen a hegymászásoknál többszörösen bebizonyúlt. A magasabb hegyeken már a légkörnyomás alábbhagyása, és a feszülés is sokkal több nedvet hoz elpárolgásra a fólszinre, s ez ismét gyorsabban párolog el ott fönn, mint a völgyben. A léghajósok is rendesen panaszkodnak szájuk kiszáradásáról jelentékenyebb magasságokban. A fokozott vérkeringés és elpárolgás hathatós eszközt nyújt testünk hüvülésére, ha más utakon a hő nem eléggé vezettetik el; de ezen eszköz veszélyes is lehet, ha működésbe hozatik vagy működésben marad, mihelyt más utakon is tetemes hőmennyiség foly el. Ha fölhevülve, izzad- tan hirtelen hideg helyre megy az ember, hol a hősugárzás azonnal fokozódik, s hol a hő a hideg légbe vezetés által is vitetik, részint oly tetemes hővesztést, részint oly erőszakos hirtelen változásokat szenved a vérkeringésben, hogy beteg lesz bele. A meghűlés okozta betegségek, — nátha, hurut — számosak, s némelyek igen fájdalmasak és veszélyesek. Ha ellenben ily nagy változásnak nem hirtelen s rohamosan teszszük ki magunkat, a hőelfolvás három útja önmagától ismét egyensúlyba jön. A mi szervezetünk hű és okos szolga; segit magán is, urán is, csak időt engedjünk neki, s nagyon roszúl ne bánjunk vele. A hőelfolyás harmadik útja a vezetés, azaz a bennünket minden oldalról körülvevő közegnek, a légnek melegülése által, szintén nagy fontosságú s bizonyos körülmények közt gyakran a más két út helyett tetemes fokig előnyösen lép elő. Valameddig t. i. testünk melegebb mint az azt körülvevő lég, ez mindenütt, hol azzal érintkezik, melegebb, de ugyanazon pillanatban könnyebb is lesz, s a környező hidegebb és súlyosabb lég eltolja, mely szintén fölmelegszik, hogy az utána következő hidegebb réteg ezt megint eltolja. Minden ember, ki valamely szoba nyugalmas levegőjében áll, testének melege által némi emelkedő légáramot okoz, nem különben mint minden szobakályha, mihelyt azt fűtik. Ha az ember mellénye és kabátja közé egy érzékeny szélmérőt alkalmaz, rendesen észreveheti, hogy ez az emelkedő légfolyam oly élénk, hogy az a műszer kis szélszárnyait is mozgásba hozza. Ha egy teremben többen együtt ülünk, azt tartjuk, hogy abban a lég nyugodt; kiki azt hiszi, hogy teljes szélcsendben ül: pedig a teremben levő lég ezerszeres mozgásban s állandó nyugtalanságban vagyon minden oldal felé; csakhogy mi oly szerencsések vagyunk, hogy oly idegeink vannak, melyek azt meg nem érzik, s azért mi ugyanazon
