Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
biztossággal állítjuk, hogy ott semmi nem mozdul, mint egy gyenge látású, ki valamely tárgy jelenlétét, melyet ő nem lát, tagadja, mely azonban reá nézve is látható lesz, mihelyt alkalmas üveget használ. Ki egy zsúfolásig telt teremben a lég minden mozgását láthatná vagy érezhetné, különös meglepetése volna. Legvilágosabb képet nyújtanak a szaglásra ható anyagok a légben. Ha valamely helyen igen hatásos szag fejlődik, ha például világító-szesz ömlik ki, azt kevés másodperc alatt az egész teremben észreveszszük. A mi idegeink szerencsére úgy vannak szervezve, hogy a lég mozgását csak akkor kezdik érezni, midőn annak sebessége egy másodperc alatt egy méternyi. Oly sebességnél, mely '/a vagy '/3 méternyi egy másod percben, azt hiszszük, hogy általános légnyugalmat, teljes szélcsendet veszünk észre. Legtöbb embernek valótlanszinünek látszik ez, mivel annak bizonylata nem közvetetlen érzéki észrevételünkből vétetik, mely bennünket inkább ellenkező hitre határoz, hanem csak következtetéseken épül, más észrevételekből ; de arról a szobának csendes légkörében mindenki minden pillanatban meggyőződhetik, hogy a mi idegeinknek a lég ‘/2 méternyi sebességét egy másodperc alatt érezni lehetetlen. Mindegy, akár a lég legyen csendes és én kezemet abban határozott sebességgel mozgassam, akár kezem álljon nyugodtan, s a lég mozogjon a fölött. Ha már kezemet kinyújtom s azt a terem légtömegében úgy mozdítom, hogy az egy másodperc alatt csak fél méternyi utat tegyen meg, az ilyen sebesség az én idegeimre legcsekélyebb benyomást sem te- szen; hogy ellenállást vagy valami hüvülést érezzék, kezemet sokkal sebesebben kell mozgatnom. Fölhasználom itt az alkalmat, hogy beszéljek valamit a lég átlagos vagy közép sebességéről a szabadban. Oly tárgy, melyet vajmi kevesen ítélnek meg helyesen, melynek helyes ismerete nélkül pedig soha helyes fogalmunk nem lehet a tulajdonképi különbségről a szabadban és a szobában való létezés között. A lég sebességének meghatározása a szélmérő által történik, melynek közelebbi leírásába itt nem bocsátkozhatom. A lég sebessége a szabadban, tudvalevőleg igen változó, de a lebtudósoktól a mi mérsékelt éghajlatunk alatt középleg egy másodpercre 3 méternyinek vétetik. A lég tehát átlag 10—11 kilométernyi utat tesz egy óra alatt. Gondoljuk már ezen sebességet valamely keretre alkalmazva, melybe talán egy, nem egészen 2 méter magas, s valamivel több mint '/* méter széles, tehát épen egy négyzetméter fölszinű ember beillik, s könynyen kiszámíthatjuk, közép sebesség mellett, hány köbméter lég húzódik egy emberre, ha t. i. a keretet a sebességgel szorozzuk, tudniillik: egy másodperc alatt 3 köbméter egy perc alatt 180 „ egy óra alatt 10800 „ Látható innen, hogy az ember a szabadban a harmadik úton, a vezetés utján, sokkal több hőt bocsát el, mint a szobában, s hogy ennélfogva a 2
