Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
7 nek, mint a szomszédhoz fordultak, minek azután könnyen rósz következményei is lehetnek. E tekintetben általán számos esetek vannak, melyeket mindeddig kellőleg figyelemre nem méltattak. Vegyünk már fontolóra oly eseteket, melyekben a hüvűlés főleg elpárolgás által történik, avagy hatásosabban éreztetik. Legismeretesebb az a kísérlet, melyet egészen csendes lég s felhőtlen ég mellett tehetünk, hogy fölismerjük, mely oldalról jő a lég. Ha megnedvesitjük mutató ujjúnkat s fölnyujtjuk azt a csendes légbe, akkor rendesen ujjúnkat, az egyik oldalon hűsebbnek érezzük, azon oldalon, melyről a lég jő, melyben több viz párolog el. Ha a lég aránylag száraz, a kísérlet mindenkor jól sikerül, de ha az már vizpárával egészen vagy majdnem egészen terhelt, akkor roszul sikerűi, mivel az újjból kevesebb viz párolog el, hogysem megkülönböz- tethetőleg érezhető nagyobb hüvülést eredményezhetne. Liebignek ide vonatkozó számtalan kísérlete van. Ezek közül csak egyet hozok fel: U alakra görbített üvegcsőt vízzel megtöltvén, mindkét végét hólyaggal bekötötte, és míg a csőnek egyik vége a szabad légen állott, addig a másik sós vízbe merült; a viz a szabadon álló üvegcsőben a hólyagon átszivárogva folyton párolgott, és a esőben ez által támadt légürestérbe a külső légnyomás a sóoldatban álló üvegcsőbe sóoldatot terelt, mit az oldatba került indigo kék színe azonnal elárult; e kísérletre támaszkodva joggal állitá Liebig, hogy oly folyadékok, melyek valamely párolgó hártyával érintkeznek, ezen hártya felé mozognak, és pedig annál nagyobb sebességgel, minél erősebb a párolgás. Hasonlóan jár el szervezetünk azon esetekben, midőn vagy bensőnkben szokottnál több hő fejlődik ki, vagy midőn a más két úton kevesebb hő vezettetik el. Szervezetünk t. i. tehetséggel bir a legfinomabb véredényeket a bőrön és a benső szervekben kitágítani és összehúzni. Azon idegeket, melyek által ezen tünemények eszközöltetnek, a mozgató idegek véredényeinek nevezzük; ezek nincsenek ugyan önkényünknek alávetve, de némely külső befolyások, úgy nevezett ingerek által önkénytelen mozgásokra indíttatnak. Aki elpirul, abból betűszerint kimegy a hő, véredényei t. i. orczája bőrén kitágulnak, s több vér tolul kifelé s az által több hő foly el. Hasonló körülmények közt a véredényeket mozgató idegbefolyások következtében általán több vér tolul a bőrbe s a fölszin felé, mint különben; testünk egész fölszine úgyszólván melegebb és nedvesebb lesz, tehát nem csak több hő mehet el sugárzás és vezetés által, hanem több nedv is párolog el. Mily értéke vagyon az elpárolgásnak a hüvülésre, abból is lehet következtetni, hogy egy gramm víznek, hogy légneművé legyen, 560 hőegységet kell lekötnie vagy elnyelnie. Pettenkofer, Voit tanárral, egy nagy lélegző készülék segélyével embereken és állatokon kísérleteket tévén, a 24 óra alatt elpárolgó nedvmennyiséget meghatározták, és fokozott anyagváltozás mellett, származzék bár a fokozás bővebb táplálkozásból vagy nagyobb
