Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
30 mint fújjon künn a szél, átjárhatatlanok lesznek. Az ajtók és ablakok rósz zárolása, törött ablaktáblák, hasadékok gyakran egyetlen útjai a szellőzésnek. A szegény ember rosznak tartja azokat, a mint hogy rósz is; de egyéb roszak között ezek a csekélyebbek, melyek nélkül gyakran még mélyebb fájdalmakat szenvedne. Nem tehetem, hogy itt egy erkölcsi megjegyzést ne tegyek. Ki télen át a szíikölködőket tüzelő anyaggal segíti, nemcsak lakásuk melegségével vigasztalja meg őket, hanem egzszersmind tisztább és jobb léggel is lakásukban. íme egy természettani példa arra nézve, hogy minden jótéteményt még egy további áldás kisér, melyre a jóltevő talán nem is gondolt. A szellőzés ezen elméletéből érthető, mennyire hibás az a gyakorlat, melyet számos egyénektől lakott intézetek hálótermeiben még gyakran föltalálunk. Reggel, miután az egyének fölkeltek s az ágyakat fölvetették, az ablakokat kinyitják, s a hálótermeket egesz napon át szellőztetik. Este, lefekvés előtt az ablakokat bezárják, s a szegény emberek azt képzelik, hogy egész éjen át üde légben aluvának. De ki reggel fölkelés előtt egy ily hálóterembe lép, tettleg visszasiet ezen üde légből, mely éjen át csak jelentéktelenül s esetleg újittaték föl, s a bőr, tüdő s más szervek kiválásaival annyira terhelve van, hogy a szabadból ezen légkörbe lépőre e bűz egész súlyával nehezedik. Ha a belső és külső lóg között bőmérsék-különbség nincs, a hálóterem ablakainak részleg nyitva hagyása éjen át szintoly szükséges volna télen, mint nyáron, a mennyiben a lég felújítását illeti . De hasztalan sokszor a tudomány minden szava, intése ; néha úgy vannak sokan, mint a tormába esett féreg: nekik semmit sem kell változtatni, semmit újítani; nekik még ma is „minden újítás veszélyes.“ Van oly téves nézet is, mely elhiteti magával, hogy az alvó termekben kifejlődő szénsav jótékonyan hat; ily nézeteket talán igazi útra térítene az, ha bor-forrás alkalmával a pincebeli lég jótékonyságát csak kis mértékben is élveznék; vagy, ha látnák azon gyászos áldozatokat, melyeket ájultan, félholtan hurcolnak ki onnét; vagy ha meggyőződnének arról, mily kártékony azon lég — szénéleg, — melyet belül és szénnel fűtött kályha ad rósz légvonat mellett, s mely kedvezőbb esetben csak főfájást, de többször ájulást, sőt reggelig halált okoz. Az aluvók teste kétségkívül maga egy kis hőforrás, s a hálótermek fa vagy kőszén helyett lassacskán az ágyakból kifolyó emberi hő által valamennyire befűttetnek; de annyira, hogy a falak is melegebbek legyenek, ily módon ki nem fűttethetnek. Az alvó egyénekből kilehelt vizpára a falakon megsürüdik, s reggel felé a falak lyukacsait mindinkább elzárja. Ha az ilyen vízből nappal nyitott ablakok mellett valamely rész elpárolog is, nem ritkán megtörténik, hogy az ily termekben télen át a falakon nedves helyek mutatkoznak. Némely emberek elhitették magukkal, hogy hidegben hálni egészséges ; de ha kérdezzük, mily tényeken alapszik ez a vélemény, az összehasonlító tényeket és számokat a fűtött és hitetlen termekben háló egyé-
