Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
24 dig sokkal nagyobbak, mint a téglafalakban, következőleg a termés-kövekből emelt falak nem kevésbbé lehetnek légátmehetők mint a nagyobb légátmehetőség« téglából emeltek. Egyébiránt vannak a fölött észleletek, átlag mily nagy vakolattömeg fordítandó az építésre a különböző épület kövekhez képest: a mészkőnél l/3, a téglánál '/5—'/6, a homokkőnél V6—'/8 részét teheti ki a falnak a vakolattömeg. Magától értetődik, hogy a légmennyiség, mely bizonyos vastagságú épület-részeken átmegy, azoknak fölszinével arányos, tehát két négyzet méteren még egyszer annyi megy át, mint egy négyzet méteren. Mennyi lég számítható egy négyzet méternyi fal fölszinére, alább meglátjuk. Az új épületektől nedves voltuk miatt közönségesen félünk ; de miért nedvesek, s miképen szárithatók ki az új épületek, arról megint különbözők és ellenmondók a nézetek. Azért helyén lesz valamit erről is szólani. Ha valaki házat akar építeni, még mielőtt egy követ a másikra tenne, gondoskodik, hogy elég vízkészlete legyen, mert az építőknek vizre, igen sok vizre van szükségök a kövek megnedvesitésére s a vakolat-készi- tésre. Ki valamely új épület keletkezését nézte, annak lehetetlen volt észre nem vennie a bő vízfogyasztást, s nem hallania a kőművesek kiáltozását a vizhordókra. Vegyük számításba, mennyi viz megy fel egy új ház épitésére. Egy közönséges lakóházra három emelettel mindegyik öt szobával és konyhával, s egyéb mellékes helyiségekkel, szükségeltetik körülbelő] 167,000 tégla. Egy közönséges nagyságú tégla súlya közel 5 kilo (igaz, minálunk kisebb súlyú mint pl. Németországban.) Egy középszeriileg kemény , jól kiégett tégla, vízben súlyának több mint 10 százalékát nyelheti el. De vegyük, hogy nélkülözhetetlen kőművesi műtétek által csak 5 százalékot fogad be, azaz 167,000 darab tégla az építés tartama alatt már úgyis 41,750 kilo,' vagyis 41,750 liter vizet nyel el. A vakolat közönségesen a faltömegnek */5-ét teszi ki; de sokkal több vizet tartalmaz mint a kövek. Igen csekélyre számítanék a vakolatban levő vízmennyiséget, ha csak annyira vennők, mennyit a kövek tartalmaznak az új épületben, a mi összesen 83,500 liter lenne, mely vizösszegnek pedig legnagyobb részben ismét ki kell a falakból vesznie mielőtt a ház egészség veszélye nélkül lakható lenne. Ha már azt kérdezzük, miben áll főképen a kár, melyet a nedves falak okoznak, azt mondjuk, hogy azok 1-ör akadályozzák a szellőzést, a mennyiben a falakban levő viz vagy elzárja a falak lyukacsait, vagy azokat megszűkiti; 2-or testünk hőgazdálkodását megzavarják. A nedves falak hatása olyan, mint az egyoldalulag hütő testeké, minthogy részint az elpárolgás által bennök keletkező hideg úgy hat mint a kifűtetlen szobák; részint mert sokkal jobb hővezetők, mint a száraz falak, épen mint a nedves öltözékek, s hővezetéseinket egyoldalúlag nagyobbitott sugárzás
