Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1877
25 által fokozzák. Innen az orvosok bizonyítása szerint, az állandóan nedves lakásokban gyakoriak oly betegségek, melyekre sokszor más úton való meghűlés is okúi szolgálhat, mint a esúz, hunit, s a rögzött vesefájdalmak. Ezekből világosan látható, mily gondot kell fordítanunk lakásunkra. És ennek megvilágítására még néhány példát hozok fel. „Londonban, Párisban a zsúfolt, szennyes lakóházakkal biró külvárosokban 50—60 ember hal meg évenként 1000-ből, mig a jobb városrészekben 15—20. Pesten hasonlót veszünk észre, ha összehasonlitjuk a halálozást az egyes városrészekben. 1872-ben meghaltak 1000-ből: a Belvárosban 16-an, a Lipót városban 23-an, a Teréz-városban 87-en, a József-városban 46-an, a Ferenc városban 51-en.“ Egyes betegségeknek is van fészke; igya váltóláz, hagy- máz, cholera egyes tájakon jobban dühöng, egyes városrészekben jobban pusztít; erre példát láthatunk városunkban is, az utolsó, (1878-ki) cholera alkalmával egyes városrészekben szűk- és nedves helyeken több ember-élet, lett a cholera áldozatává, mint egyebütt. De folytassuk tovább tárgyunkat, és kérdezzük: mikép viszszük már ki azt a 88,500 liter vizet a házból, mielőtt lakni bele mennénk, avagy mely eszközök állanak itt rendelkezésünkre ? Mind ezen víznek egyetlen egy utón kell kimennie, nem folyathatjuk azt el, nem facsarhatjuk ki, — önkéntes elpárolgás végett a légre kell azt bíznunk. Az, hogy a lég vizet bírjon magába venni, függ a viz terjedelmének különböző hőmérsék mellett való elpárolgásától, azután a viz mennyiségétől, melyet a nedves testen átvonuló lég már magában foglal: végre azon sebességtől, melylyel ezen lég a nedves testen átvonúl. A két első föltételt illetőleg mértékűi vehetjük a mi éghajlatunk alatt az év közép hőmérsékét, (Egerben 1876-ik évben volt közelítőleg 9-76° 0.) és a légnek közép viztaltalmát (a terheltség mennyiségének közel 75 százalékát). 10° C. mellett egy köbméter lég 9'7 gram vizet vehet fel pára alakban; ha ezen mennyiségből, melylyel a lég ezen hőmérsék mellett vízzel terhelve van, már 75 százalékot, vagy 7-3 grammot tart magában, akkor 1 köbméter lég egy új épületből legfölebb 2-4 gramm vizet vehet el. Tehát a mennyiszer találtatik 2'4 gramm a 88,500 kilogrammban vagy 83 millió grammban, annyi köbméter légnek kell a falak fölött elvonúlni, s magát azok vizével megterhelni, miglen az épület kiszáradhat, és ez több mint 34 millió köbméter vagy 1360 millió köbláb lég kerekszámban. De vegyünk egy kisebb, csak 100 köbméternyi térfogatú szobát; tegyük, hogy abban a lég közép évi hőmérsékű s közép viztartalmú, akkor egy köbméter lég 2'4 gramm vizet vehet még fel, mig vízzel egészen meg nem terheltetik. Ez 100 köbméterre 240 gramm vizet tesz. Ha a lég pang, egy egész évig vagy tovább is maradhat ezen szobában, nem fog az abban többé csak egy milligramm vizet sem fölvenni, ha már egyszer azzal terhelve van, mire csupán 240 gramm szükségéltetik. A szoba további száradása csak a légcserélkezésnagyságától függ; valahányszor t. i. a már 4
