Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875
4 habár már életében rendkívüli bűvésznek tartották is, a népkönyvben róla irt monda, mégis csak halála után keletkezett a nép közt és pedig a protestáns Németországban; mert félre ismerhetlenül antikatholikus jelleget árúi el, a pápaságot, egyebek közt, határozottan az ördög művének állítván. Mindezek dacára korántsem kell azt hinni, hogy e monda tulajdonképi anyaga csak a XVI. Században keletkezett; hanem miként pl. az „Eulenspiegel“ csak folytatása, vagy inkább a kor felfogásához mért átdolgozása mind amaz iratok- és mondáknak, melyek már jóval előbb ugyanazon alapeszmével birtak, t. i. feltüntetni az egyszerű, természetes észnek diadalát, a társadalmi visszásságok és tudákosságszülte fonákságok felett: miként tehát az Eulenspiegelben ugyanazon tények szerepelnek, melyeknek ősforrása sokkal korábbi ilynemű iratokban lelhetők fel: úgy a Faust-monda sem egyéb, mint összegyűjtött s bővített ismétlése a korábbi ilynemű mondáknak, melyeknek őscsirája egészen a Genesis végzetes almájára, vagy a, görög Prometheus és Tantalus-mondákra vihető vissza, s melyek mindegyikében amaz örök igazság állittatik érzéki szemléletünk elé, hogy az ember ne a bűn utján és ez által igyekezzék való ismerethez jutni; oly igazság, mely újabb korban is, pl. Schiller „Taucher“-je, vagy „Bild zu Sais“-ban és Chamisso által „Crucifix“ben oly kitűnő feldolgozást nyert. — Nevezetes, hogy alig terjedt el Faust halálának híre a nép között, azonnal a népmondák hősévé lön; a mennyiben nemcsak saját tetteit, hanem mindent, mi csak büvészi, csodaszerű, vagy ördöngős színezettel birt, azonnal ő reá vezettek vissza. A mit csak ember-emlékezet óta bűvész véghezvitt, az mind Faust körül csoportosult a nép szájában; miért is hősünk, napról-napra, hogy úgy mondjuk, óriásibb alakká lön. A nép között mindnagyobb mérvben elterjedt s általa egész terjedel- mökben Faustra visszavitt eme mondák, legelőször 1587-ben gyüjtettek egy ismeretlen szerző által a már föntebb is említett népkönyvben egybe, s majnai Frankfurtban. Spies J. nyomdájában láttak napvilágot. *) Alig keltett irói munka oly általános hatást, mint eme legrégibb népkönyv, mely oly kelendőségnek örvendett, hogy már 1578-ban második, 1579-ben harmadik kiadásra lön szükség, s csakhamar a dán, hollandi, francia és angol irodalmakba is áttétetvén, néhány év alatt szinte általános elterjedést vön. Ezen legrégibb Faust-könyvben, majdnem az összes Faust-irodalom eme későbbi forrásában, Faust jobbadán azon jellemvonásokkal jelenik már meg, melyeket Göthe, évszázadokkal később, oly utol- érhetlen conceptióval és költőiséggel alakított; vagyis, mint oly szellemi *) Ezen Faustról szóló, rendkívül érdekes legrégibb német népkönyvnek majdnem lapokra terjedő óimét 1. C. Engel: „Das Volkssehauspiel Dr. Johann Faust“ cimü munkájának 21. és következő lapjain. Az eredeti már csak nehezen hozzáférhető. Uniouma a bécsi császári udvari könyvtárban vagyon. A második kiadás fönmaradt két példánya közül egyik Ulmban, a másik Wolfenbüttelben őriztetik. A hamburgi kiadás szintén egyedüli példánya, a danzigi könyvtárban vagyon.
