Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1875
30 riilt ég; erélyűnk mennyire megernyed a tikkasztó hőségben; mily lelki zsibbadtság, merevség fog el a dermesztő hidegben; mily nyomasztó érzés száll meg a zivatar kitörése előtt, midőn a lég villanyos feszültsége netovábbját érte. S ki ne tudná, mily szoros kapcsolatban van az időjárás a közegészségi állapotokkal ? Mi különöseu a tudományt illeti, a tett vizsgálatokból már eddig is kitűnt, hogy: a) a legkisebb hévmérsék közönségesen nap fölkelte előtt fél órával; a legnagyobb délutáni 2— 3 óra tájban mutatkozik; h) hogy a föld színétől másfél ölnyi magasságban függő, és minden idegen befolyástól ment hévmérő legmagasabb állása, mely a földön eddig észleltetek, nem volt több 37° R.; azonban a földszinhez közelebb már nagyobb is tapasztaltatok, mint pl. júl. 18-dikán 1841; a föld színén megmelegedett homok pedig 56" R. is mutatott; s végűi, hogy az észrevett legkisebb hévmérsék nem több — 40° R.; c) a nyílt tengeren, távol a száraztól, a lég hév- mérséke 25° R. meg nem halad; d) az egyenlítő alatti közép hőmérsék a nagyobb szárazukat környező partokon 27° E.; a tengerektől távoli helyeken pedig 29° R. — s az északi sark közép hőmérséke mintegy — 5° 76; midőn a délié — 11° 38. — Továbbá az észlelések által tudjuk egyes vidékek, városok közép hévmérsékletét. Budán pl. a közép hévmérséklet Reaumur szerint egész évre 106; legmelegebb hóban 22-0; leghidegebb hóban — 24. Romában: 15-8; 25'0; 5-7; Kairóban: 22-4; 29'9; 134; Moszkvában: 4-5; 214; 144 stb. Fölötte érdekesek Arago nagyhírű francia tudós észlelődései, Palaestina vidékéről, a sz. iratok nyomán, ki különösen: Jericho pálmafáiról, Debora pálmáiról, Ráma és Bethel között, valamint azokról, melyek a Jordán folyam mentében tenyésztek; a szőlőkről, aratásról, april közepétől május végéig; a hóról és jégről, melyek itt mutatkoztak ; a meleg vidékek éghajlatának Algírban, Palermóban, Cataniá- ban, s Jerusálem és Kairo szélességi fokainak stb. hasonlításából következtetve, úgy találta, hogy Mózes óta (3000 év) Palaestina éghajlata igen keveset változhatott; hogy -Jeruzsálem hőmérséke 21° és 22° között változik, s Mózes idejében is ilyen lehetett. Mily érdekes annak ismerése is, hogy általában véve, az egyenlítőtől a sarkak felé az esős napok száma nő, az eső mennyisége fogy; s hogy a térítők között több a verőfényes nap, de az eső is szaporább, úgy, hogy kevesebb idő alatt nagyobb mennyiség esik mint a magasabb szélességek alatt. A légtünettan hivatási körébe vág továbbá: ügyeimét az állat és növényországra is kiterjesztenie, a végből, hogy lássa, minő változásokat okoznak a különböző éghajlati viszonyok az egyes állat-, vagy növény-alakokon; miként csoportoséinak éghajlatok szerint a szerves lények kiválóbb családjai ? A szerves alapokon tapasztalt összhangzás ugyanis Humboldt ítélete szerint hason éghajlatra enged következtetést vonni; mig más oldalról az éghajlatokon tapasztalt eltérések érthetővé teszik, miért fejlődik
